Gyakorlatilag szétestek volna azok a gépkarabélyok, amelyeket a Honvédelmi Minisztérium (HM) megrendelésére korszerűsítettek, ezért le kellett állítani a lövéspróbákat – ismerték el a Magyar Honvédség főtisztjei a parlament honvédelmi bizottságának hódmezővásárhelyi kihelyezett ülésén.
Kádár Róbert dandártábornok elmondta: a prototípusok tízezer lövéses haditechnikai ellenőrző vizsgálatát már kétezer lövés után fel kellett függeszteni, mert mindkét fegyvertípusnál illesztési problémák jelentkeztek. Ezért a gyártóktól módosításokat és javításokat kértek, amelyek után a tesztelés folytatható.
*
Ezzel párhuzamosan azonban kénytelenek voltak a NATO beszerzési ügynökségén keresztül is kiírni egy pályázatot a gépkarabélyok modernizációjára. Úgy tudjuk, a Honvédelmi Minisztérium (HM) nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a szovjet Kalasnyikovok korszerűsítése helyett mégis új fegyvereket vásároljanak a honvédségnek. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a szaktárca 7700 AK 63-as kézifegyver korszerűsítésére írt ki pályázatot, amelyre 2014-ig több mint 7,5 milliárd forintot szántak volna. Az általunk megkérdezett szakértők szerint azonban ekkora összegből a világ legjobban felszerelt fegyvereit is megvehetné a honvédség.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában arra hivatkozott, hogy a honvédségnek tíz évre elegendő olyan lőszere van, amely csak a jelenleg rendszeresített gépkarabélyokhoz alkalmazható. Tíz évre szükséges új lőszer ára viszont megegyezik a Kalasnyikovokhoz vásárolt kiegészítők árával, vagyis a duplájára növelné a beszerzés értékét. Ezt tegnap megerősítette Márkly Ernő mérnök alezredes is.
Egy név nélkül nyilatkozó fegyverszakértő megkeresésünkre szánalmasnak nevezte a modernizációs kísérletezést. Mint közölte, az ilyen típusú fegyverek tesztjét általában hatvanezer lövésre szokták tervezni, tízezer lövéses tesztet utoljára 1910-ben alkalmaztak. Ezért is hatalmas kudarc, hogy a modernizált Kalasnyikovok már kétezer lövésnél „darabokra akartak esni”. A lőszerekről szólva a szakember megjegyezte: ha nem akarunk új eszközöket venni, akkor vissza is léphetnénk a Varsói Szerződésbe. A NATO-tagállamok nyolcvan százalékánál ugyanis ma már nem Kalasnyikov-lőszereket használnak. Új fegyverek megvásárlása mellett döntött nemrég Csehország és Lengyelország hadserege is, Törökország pedig német szabadalom alapján gyárt kézifegyvereket – tette hozzá forrásunk. Márkly Ernő alezredes a honvédelmi bizottság ülésén arra hivatkozott, hogy az AK 63-as karabélyokat 1978-ban tervezték ugyan, de csak a kilencvenes évektől állították rendszerbe, így a fegyverek technikai állapota jó, a tűzerejük és tűzgyorsaságuk kiváló, használatuk egyszerű, és kevés karbantartást igényelnek.
A haditechnikai ellenőrző vizsgálat során a HM részére tesztelésre átadott első két mintadarabon a különböző optikai tartozékok felszerelését és rögzítését szolgáló sín volt az az alkatrész, amelynek további fejlesztése szükséges – közölte lapunkkal a HM sajtóosztálya. A mintadarabokra szerelt rögzítősínek a próba alapján nem rendelkeztek a szükséges precíz illesztéssel, illetve a lövészszaki vizsgálatok során is problémák merültek fel, ezért a haditechnikai ellenőrző vizsgálatot a HM felfüggesztette. A szaktárca állítása szerint a NATO beszerzési ügynökségén (NAMSA) keresztül kiírt pályázat, amely szintén 150 gépkarabély modernizációjára vonatkozik, modernizációról szól, és nem jelenti új fegyverek beszerzését.
origo.hu
Így nézi le a nőket és tölti ki a dühét rajtuk Magyar Péter
