Bizonyára jó üzlet céget alapítani Cipruson. Ezt a vélekedést kellően alátámasztja, hogy számos magyar vállalkozásnak, sőt az ország vezetői közül többeknek is van társaságuk az alacsony adókat szedő földközi-tengeri államban. Feltehetőleg azonban nem csak a csekély mértékű közterhek vonzzák a szigetországba a világ üzletembereit. – Ciprus az Európai Unióhoz (EU) történt csatlakozása előtt offshore területnek számított. Ez pedig azt is jelentette, hogy más államok hatóságai rendkívül nehezen vagy egyáltalán nem kaptak innen céges és adóügyi információkat – mondta lapunknak Walde Zsolt. A szakjogász emlékeztetett rá, hogy EU-taggá válásunk előtt Magyarországon is sok külföldi alapított offshore társaságot; az ilyen vállalkozások létrehozását ugyanis kedvező hazai jogszabályok ösztönözték. Mi azonban felszámoltuk ezt a lehetőséget, ám – az ügyvéd szerint – nem uniós nyomásra, hanem az Egyesült Államok kérésére. Washington a szeptember 11-i terrortámadás után lépett fel határozottan a terrorszervezetek finanszírozására is alkalmas offshore cégek ellen.
Walde Zsolt úgy tudja: velünk ellentétben Ciprus az uniós csatlakozása óta nem sokat változtatott a korábbi szabályain. – Emiatt gyakorta nehézkesen fér érdemi információhoz például a magyar adóhatóság a Cipruson bejegyzett cégekről vagy az ottani pénzmozgásokról. Az ügyvéd szerint ezt az állapotot a szigetország kormányának tudatos magatartása idézi elő. Ha a földközi-tengeri állam minden információt akadálytalanul megadna a külföldi hatóságoknak, és cégjogi, valamint adójogi viszonyai teljesen átláthatók lennének, a befektetők többsége otthagyná az országot, s máshová vinné pénzét.
Eltérő tapasztalatokról számolt be kérdésünkre a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Ruszin Zsolt ismeretei alapján Ciprusról megszerezheti a külföldi hatóság a kívánt információkat. Bizonyos témakörökben azonnal, míg másokban hosszabb-rövidebb idő elteltével. A szakember annyit azonban hozzátett: a ciprusiaktól igen jól kell kérdezni. Könnyen előállhat ugyanis az a helyzet, hogy a szigetország állami szervezetei válasz helyett visszakérdeznek, s ez egy évekig elhúzódó levelezési folyamatot indíthat el. Zárójelben megemlíthető, hogy a Dataplex-ügyben a nyomozó hatóság Ciprusról vár az eljárást előremozdító információkat. Ezek alapján kérdés, mikor kapja meg őket.
Ruszin szerint a szigetország az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett belső rendszerének átalakítására. Ám az mindenképpen figyelemre méltó, hogy az úgynevezett adóturizmus Ciprus nemzeti össztermékének nagyjából az egyharmadát adja évente. Vagyis a szigetállam bevételeinek jelentős hányada abból származik, hogy külföldiek ott alapítanak és tartanak fenn céget. Ez egyrészt komoly adóbevételt hoz, másrészt sok ciprusinak ad munkát. A fővárosban például egész utcákat találni, ahol csak a más országok üzletembereinek dolgozó ügyvédi és könyvelőirodák sorakoznak. Ruszin felhívta a figyelmet, hogy Ciprus évtizedek óta ebből él. Az ötvenes években még csak közkedvelt és olcsó üdülőterületnek számított a sziget, s később, a hetvenes években jöttek rá arra: ott nemcsak a nyaralni vágyók, hanem azok vagyona is jól érezheti magát. A szakember hangsúlyozta, hogy a ciprusi cégalapítás nem adócsalás, hanem legális módszer. Ruszin Zsolt ezzel együtt sem tartja elfogadhatónak, ha állami vezetőknek ciprusi cégeik vannak. – A jogszerűséget ebben az esetben felülírják az erkölcsi szempontok – fogalmazott a könyvelő, kifejtve, hogy a ciprusi cégalapítást nem tiltja a törvény, de akinek ilyen vállalkozása van, ne viseljen vezető állami tisztséget.
Máshonnan közelítette meg a kérdést Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke szerint az nem lehetséges, hogy a szigetországról nem jön információ. – Az APEH viszont nemigen kérdez a ciprusi adóhatóságtól; egyszerűen azért, mert ritkán ellenőrzi ezeket a vállalkozásokat. A szakember még nem hallott ciprusi cég ellen folyó magyar adóhatósági vizsgálatról. Hozzátette, hogy a ciprusi vállalkozás nem offshore társaság, azonban könynyen elképzelhető, hogy az ott bejegyzett vállalkozás mögött egy offshore cég áll. Ekkor pedig már kideríthetetlen, hogy valójában ki a tulajdonos. Hiába kapna az APEH választ Ciprusról, abban legfeljebb az lenne: az ottani vállalkozás mögött egy offshore cég található. Könnyen lehet, hogy a kormány offshore vállalkozások elleni intézkedéseit ezzel a módszerrel játsszák majd ki.
origo.hu
Több száz milliós portfóliók, luxuslakások – így élnek Magyar Péter emberei
