Elnök lenne a királyi vő

Még monarchiapárti körökben sem aratott osztatlan sikert Radu Hohenzollern–Veringen Duda herceg elhatározása, miszerint indul az őszi romániai államfőválasztáson. I. Mihály román király veje pártfüggetlenségét tartja legfőbb adujának, nem kívánja visszaállítani a monarchiát, ugyanakkor gazdasági autonómiát biztosítana a Székelyföld számára.

Nem vagyok bal- vagy jobboldali, de még politikai jelölt sem, én képviselem a szükséges egyensúlyt a társadalom és a politikai osztály között – vallotta magáról némi szerénytelenséggel Radu Duda herceg, amikor nemrégiben bejelentette, hogy beszáll a Romániában az idén ősszel rendezendő államfőválasztás versenyébe. A Hohenzollern–Sigmaringen-ház tagjának döntése meglepetésként érte a román közéletet, a trónjától a kommunisták által 1947-ben megfosztott I. Mihály király vezette uralkodói család ugyanis a romániai rendszerváltás óta eltelt húsz év során nem vett részt aktívan az állampolitikában. Mihály király veje azonban úgy véli: noha nem törekszik a monarchia visszaállítására, éppen elég idő telt el ahhoz, hogy az uralkodói ház erőteljesebben hallassa szavát a politikai életben, ráadásul ezzel egyetért 88 éves apósa is, áldását adva az államfői tisztség megpályázására.
A iasi orvoscsaládból származó 49 éves Radu Duda több mint húszéves színészkarriert tud maga mögött, Bukarestben, majd neves németországi és amerikai egyetemeken tanult; az ország NATO-csatlakozása érdekében folytatott lobbija elismeréseként a román hadsereg jelenleg is aktív főtisztként foglalkoztatja, ezredesi rangban. 1996-ben házasodott be a román királyi családba, amikor feleségül vette Margit trónörökös hercegnőt, három évvel később pedig megkapta a Hohenzollern–Veringen hercegi címet. Adrian Nastase szociáldemokrata miniszterelnök 2002-ben kormánya különleges, az euroatlanti integrációért és a fenntartható fejlesztésért felelős megbízottjává nevezte ki, a tisztségről tavaly lemondott. Duda herceg pályafutását számos ellentmondás övezi. Kérdőjelek éktelenkednek például a kommunista titkosszolgálattal ápolt állítólagos viszonya körül: az 1989-es forradalom napjaiban Iasiban előkerült, a Securitate által megbízhatónak nevezett ezer személy nevét tartalmazó listán fellelhető Radu Dudáé is. Az érintett elismerte, hogy a Ceausescu-rezsim elnyomó gépezete 1986-ban megpróbálta beszervezni, állítása szerint azonban elhárította az ajánlatot, és később nem zaklatták. A királyi vő neve felbukkant a román kormány által 2003-ban a BAE Systems brit hadiipari vállalattól 116 millió fontért vásárolt két fregatt beszerzésével összefüggő korrupciós botrányban is. Miközben Radu Duda tagadta, hogy lobbizott volna a társaság érdekében, tény, hogy a cég Margit hercegnő karitatív alapítványának szponzorai között szerepel, és a hercegi pár többször találkozott a társaság képviselőivel a használt hadihajók eladása előtt. Sőt Dudát hercegi címe miatt is támadás érte: három évvel ezelőtt a Hohenzollern–Sigmaringen-ház képviselői felszólították, ne használja a szerintük jogtalanul szerzett titulust, a botrányt azonban valószínűleg sikerült házon belül rendezni, mert hamarosan lecsillapodott. Egy bukaresti hírportál feltárta Dudáról: hamisan állította önéletrajzában, hogy a Harvardon és a németországi George C. Marshall Centerben diplomázott, mivel mindössze néhány hetes kurzusokon vett részt. Részben ezeknek a zavaros ügyeknek tudható be, hogy a román herceg államfői aspirációját érdekes módon leginkább a korábban a monarchia visszaállításáért síkra szálló bukaresti alakulatok bírálják a legvehemensebben. Viszont az erdélyi magyarság körében támogatásra számíthat, a Székelyföldön tett látogatásakor ugyanis állást foglalt a régió gazdasági autonómiája mellett, ami román politikustól ritka gesztus.