Elnökhelyettes úr, a pécsi időközi választási eredményekből milyen tanulságokat szűrt le az MSZP szempontjából?
– Az eredmény a mostani pécsi erőviszonyokat mutatta, ez a realitás, amivel szembe kell néznünk. Ugyanakkor tiszteletre méltónak tartom, hogy Szili Katalin vállalta a megméretést és vállalta volna azt is, hogy polgármesterként a város életét irányítsa. Pécsett is feldolgozzák a tapasztalatokat, és országos szinten is át kell gondolnunk, mit célszerű másképp tenni.
– Szili Katalin ön szerint is jobb eredményt ért el, mint amilyenre jelenleg az MSZP országos szinten számíthat?
– Pécs eddig baloldali városnak számított az országos átlaghoz képest, és Katalin népszerű politikus, így valószínű, hogy jobb eredmény született az országosan jelen pillanatban várhatónál.
– Milyen eredményt valószínűsít a szocialista párt a június 7-i EP-választásokon?
– Nyilván más lesz a helyzet, mint Pécsett, mert több párt indul. Ha reálisan nézzük a helyzetet, akkor a szocialista párt körülbelül 25 százalékos eredményre számíthat. Ez lehet az a kiinduló bázis, amiről politizálni fogunk.
– Tehát hozzávetőlegesen hány brüszszeli képviselői hellyel számol?
– Ha a mai közvélemény-kutatási adatokat nézem, akkor négy-öt hellyel.
– Amennyiben magas részvétel mellett az ellenzék akkora győzelmet arat, hogy az MSZP-nek csak két-három európai parlamenti hely jut, akkor a szocialisták soraiban kialakulhat káosz, netán az ellenzéki lét iránti „vágy”?
– Bár a két-három mandátumot nem tartom valószínűnek, de ha csak ennyit szerezne a szocialista párt, az rendkívül erős jelzés lenne. Másrészt azt gondolom, akár rossz, akár jó meglepetés ér minket, az MSZP-nek az eredményt higgadtan kell fogadnia. Az egyik esetben nem kell kétségbe esnünk, a másikban pedig nem kell elbíznunk magunkat, hanem szükséges szembenéznünk a valósággal. Főleg azért is, mert volt az MSZP már hasonlóan nehéz helyzetben.
– Mikor?
– 1990-ben. Ahogy akkor is, ma is korrekt politikára és a megfelelő következtetéseket levonására törekszünk. A párt hét évnyi kormányzás után nehéz helyzetben van, mert a szavazóink egy része eltávolodott tőlünk. De nagyon fontos, hogy ne a szavazókban keressük a hibát, hanem magunkban.
– A szocialisták időnként mégis szinte felfoghatatlanul durva negatív kampányra ragadtatják magukat. Vadai Ágnes szocialista elnökségi tag – nem mellékesen az ön államtitkára – az elmúlt hét végén Orbán Viktorról mint „a sötétség seregeinek vezénylő tábornokáról” beszélt…
– Vadai Ágnes arra reagált, amit a múlt héten Orbán Viktor deklarált: biztos a Fidesz–KDNP kétharmados győzelme, aminek a birtokában alkotmányt módosítanak majd.
– Orbán a legtöbb megnyilatkozásában nem valószínűsíti a kétharmadot.
– Így van, ezért nem is értem a Fidesz elnökének ominózus kijelentését.
– E héten a Népszabadságnak nyilatkozva sem tartotta Orbán reális lehetőségnek az ellenzék kétharmados eredményét.
– Igen, most ismét álláspontot változtatott. Az alkotmányozással kapcsolatban viszont szerintem mindig mértéktartóan kell nyilatkozni, és önkorlátozó módon szükséges viselkedni minden politikusnak.
– Ám Vadai reagálásának tónusa és egyes tartalmi részei elfogadhatatlanok!?
– Mindnyájunkat meglepett Orbán Viktor nyilatkozata, Vadai Ágnes a téma lényegét tekintve indokoltan reagált.
– Néhány hete az MSZP-t egy „trojka”, vagyis Lendvai Ildikó elnök, Szekeres Imre elnökhelyettes és Kiss Péter alelnök hármasa irányítja. Ez a legfőbb vezető testület az ön elvárásai szerint működött eddig?
– Igen. Mindennek egyszerű oka van: olyan politikusok fogtak össze, akik szeretnének javítani a szocialista párt helyzetén, növelve a támogatottságát. És nem gondoljuk úgy, hogy ez csak hármunkra tartozik, hanem az elnökségre, a választmányra és egy szélesebb bázisra is, amelynek döntő szava van az MSZP politikájának a meghatározásában.
– Szavaiból azt veszem ki: korábban valaki azt gondolta, hogy csak rá tartozik a párt helyzetének a javítása. Csak nem Gyurcsány Ferenc?
– A kollektív vezetés válasz az egyszemélyi vezetési módra. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a hármas irányítás időleges megoldás. Lendvai Ildikóval és Kiss Péterrel magunk is úgy gondoljuk. A kongresszus két évre adott felhatalmazást.
– Kiss Péterre szokták mondani, hogy ő az „örök második”, de ez Szekeres Imre vonatkozásában is felvethető, úgymond holtversenyben. Bár ön rendre előkelő posztokat kap a kormányban és az MSZP-ben is, első ember azonban eddig még nem volt. Vannak ilyen ambíciói?
– Voltak ilyen ambícióim eddig is. Korábban indultam például pártelnökválasztáson Hiller Istvánnal szemben, de akkor ő nyerte el az elnöki tisztséget. Ebben nem látok semmi rendkívülit, egy élő, mozgó pártban a demokratikus versengés helyénvaló. A kongresszus eldönti, ki milyen tisztséget kap, aztán lehet, hogy fordul a kocka.
– Gyurcsány Ferenc és ön között komoly feszültség alakult ki, a volt kormányfő lemondása után durván személyeskedett is önnel egy kibővített szocialista elnökségi ülésen. Régóta mélyült az ellentét?
– Ezt a vitát továbbra sem a nyilvánosság előtt kívánom lefolytatni, megtettem ott és akkor. Ebből a számomra az a fontos – és ez nem csak az MSZP-n belüli vitákra vonatkozik –, hogy egymás személyiségét mindig tiszteljük, bármilyen heves vitákat is folytatunk egymással.
– Létezik a pártján belül a mostanában egyes párttársai által is emlegetett neoliberális-újbaloldali törésvonal?
– Látom, figyelt. A múlt szombaton használtam egy tanácskozáson az újbaloldal kifejezést. Igen gondolkozunk azon, hogy megértsük a most következő korszakot, és benne az MSZP szerepét. Nemrégiben láttam egy graffitit a következő szöveggel: „A szocializmus megbukott, a kapitalizmus csődbe ment, a harmadik út járhatatlan.” És ezzel nemcsak a magyar politika szembesül, hanem az egész európai politikai élet. Ebben az új világban, amelynek csak kifejeződése a mély gazdasági válság, sok minden meg fog változni. Egy baloldali pártnak most jó és hiteles válaszokat kell keresnie. Például arra a kérdésre: hogyan tudjuk feloldani a gazdaságban szükséges intézkedések és az értékrendünk közötti feszültségeket.
– Létezik egy olyan, széles körben elterjedt vélekedés, miszerint az MSZP-s polgármesterek egy része ösztönzi az őszi előre hozott választásokat, mondván, az új költségvetést már a Fidesz állítsa össze, így a fájdalmas intézkedések egy részét már nem a baloldalnak kellene meghoznia, ami növelné a szocialista településvezetők győzelmi reményeit a 2010 őszi önkormányzati választásokon. Látja tehát annak elvi esélyét, hogy a Bajnai-kormány mégsem tölti ki az egy évet?
– A szocialista képviselő- vagy polgármesterjelölteknek akkor van esélyük nyerni, ha az MSZP támogatottsága magas. Ha pedig ehhez hozzá tudnak tenni, akkor az még inkább növeli a győzelmi esélyeiket. Így a kérdésében foglalt forgatókönyvet nagyon mesterkéltnek tartom. Ma úgy látom, hogy ez a kormány marad a jövő tavaszig. Előtte persze még össze kell állítanunk a jövő évi költségvetést, amelyet reményeim szerint az Országgyűlés elfogad.
– Ön a pártjában a második ember, az MSZP elnökhelyettese. Következik az európai parlamenti választás, a 2010-es országgyűlési választás. Nem lett volna szerencsésebb most átadni a honvédelmi miniszterséget egy szakértőnek?
– Örültem annak, amikor Bajnai Gordon felkért, vállaljam el továbbra is a miniszterséget. Szeretném ugyanis befejezni ezt a munkát, és úgy átadni a Magyar Honvédséget, hogy az stabilan és kiszámíthatóan működik, ehhez pedig még szükség van erre az évre. Az időmet pedig be tudom osztani, jó a munkabírásom.
– Legutóbb azt olvastam a Népszabadságban, hogy csaknem 1500 tiszt és közel ugyanennyi tiszthelyettes hagyta el a honvédséget, és összességében öt és fél ezerre tehető a csapattagozatnál a létszámhiány. Az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy ez a működőképességet és a missziós tevékenységet is ellehetetlenítheti. Nem gondolja, hogy ezek olyan súlyos gondok, amelyeket nem lehet egy év alatt megoldani?
– Az Állami Számvevőszék a 2002 és 2007 közötti időszakot vizsgálta, amikor a legnagyobb mértékű szervezeti átalakítás volt a honvédségnél. Ebben az időszakban jött létre a hivatásos hadsereg a sorozott haderőből. A szervezeti átalakulást 2007. december 31-ével lezártuk. 2009. május
18-ig csak az idén ezer főt felvettünk a szerződéses állományba. A hiány főként annak köszönhető, hogy magas szellemi, fizikai és morális követelményeket támasztunk a jelentkezők elé, amiből nem engedünk. Úgy számolunk, hogy két-három év alatt fel fog töltődni teljesen az állományunk.
– Ezek szerint a missziókat fel tudjuk tölteni, és a honvédség működőképessége sincs veszélyben?
– Vannak még feszültségek. Bizonyos szakmákban még nincs meg a szükséges feltöltöttség, de ez már nem tömeges jelenség. A Magyar Honvédség feltöltöttsége 2009. május 1-jén 85,4 százalékos volt, ami nagyon jó arány, figyelembe véve, hogy a NATO-átlag 80 százalék.
– Nagy a feszültség viszont a Magyar Honvédség legveszélyesebb missziójának színterén, Észak-Afganisztánban. A pakisztáni határtól erre szorítják a tálibok egy részét, a közelgő választások miatt pedig megszaporodtak az ellenállók merényletei. Ön ugyanakkor nemsokára a magyarok Puli-Humriban lévő táborába látogat. Miért kell még ezzel is fokozni a kockázatot?
– Ez erkölcsi kérdés. Amikor miniszter lettem, azt ígértem, minden váltást meg fogok látogatni Afganisztánban. Ahol magyar katona van, legyen ott a honvédelmi miniszter is. Azt viszont nem én döntöm el, hogy mikor utazom. Az elemzések szerint ez most megfelelő időpont.
– Nemrég három tűzszerész járművet kaptak a katonáink, és az amerikaiaktól lízingelünk a számukra páncélvédett terepjárókat is. Miért csak most erősítünk? Korábban nem volt szükség ezekre az eszközökre?
– Megváltozott a kockázat jellege. Kezdetben még az volt a legfőbb veszélyforrás, hogy nagyon kevés tapasztalatunk volt, és folyamatosan elemezni kellett a történéseket. Megváltozott a helyzet, mert a megerősödött afganisztáni hadsereg, határozottabban lép fel a tálibok ellen, és egyre nagyobb erőkkel vesz részt az amerikai hadsereg is a rendteremtésben. A katonai felderítők megfogalmazása szerint ez a jelenség olyan, mint amikor a rókát felzavarják a bokorból. A tartományi újjáépítési csoportunkat ezért átalakítottuk, olyan szakképesítésű katonákkal egészítettük ki, akik magasabb biztonságot tudnak garantálni. A biztonságot növeli, hogy egy 600 fős afgán zászlóalj települt húsz kilométerre a magyar tábortól. Abban bízom, hogy Afganisztánból belátható időn belül ki fogunk jönni. Az Obama-kormányzat afganisztáni koncepciójának kialakításában a magyar Honvédelmi Minisztérium is részt vállalt. Ennek az a lényege, hogy minden energiát, erőt abba kell fektetni, hogy az afgán hadsereg és az afgán rendőrség biztosítsa a békét.
– A technikai fejlesztések évtizedek óta akadoznak. A legújabb hírek szerint a kézifegyverekre milliárdokat kívánnak költeni, a Gripenek nem rendelkeznek a tervezett öszszes fegyverzettel, és a legnagyobb sikerként elkönyvelt C–17-es szállítógépbázis megnyitását is többször el kellett halasztani. Mivel magyarázza, hogy ezen a területen nincs előrelépés?
– Kezdjük a C–17-esekkel. Ez a program 12 ország nemzetközi, pénzügyi, gazdasági együttműködésével, példátlan gyorsasággal jött létre. Ezeket az óriásgépeket azonban le is kell gyártani. Semmivel sem vagyunk késésben, az első C–17-es július 27-én érkezik, de én már láttam a másik két gépet is az összeszerelési soron. A gépkarabélyokról. A Magyar Honvédségnek 72 ezer Kalasnyikov gépkarabélya van, és ehhez sok-sok évre való lőszere. Szükség van azonban 7000-7500 darab speciális gépfegyverre is, hogy az ezer katonánk, akik folyamatosan műveletben vannak, korszerű fegyvereket használhassanak. Azért alakítjuk át ezeket a fegyvereket, mert újak vásárlásakor az egész készletet le kellene cserélni, ami sokszor többe kerülne, mint a 7000 darab modernizációja. A Gripen-programban az ütemterv szerinti fejlesztés történik, így 2010. január 1-jén teljes egészében átveszik a készenléti szolgálatot.
– A tubesi NATO-radar esetében azonban igencsak lelassult az ütemterv megvalósítása. Politikai kényszerből ráadásul viszszavonták az építkezés felfüggesztésének megszüntetésére tett kezdeményezésüket a bíróságon. Nem kellene olyan helyszínt választani, ahol esetleg fel is épülhet a lokátor?
– Az indítványt nem politikai kényszerből vontuk vissza. A lokátor felépítése nem a Honvédelmi Minisztérium és nem is a Magyar Honvédség érdeke, hanem nemzeti érdek. Ezért lenne hasznos, ha minél előbb pont kerülne a vitás kérdésekre az ügyben. Természetesen meg fogjuk várni, és tiszteletben fogjuk tartani a bíróság döntését, és annak megfelelően fogunk cselekedni. A minisztérium nem fogja megkezdeni az építkezést a bírósági ítélet meghozatala előtt.
– Hamarosan Magyarországra költözik a NATO Egészségügyi Kiválósági Központja. Miért éppen hazánkat választották, ahol haldoklik az egészségügy?
– Mert elismerik a magyar katonai egészségügy kiváló színvonalát. Példaértékűnek tartják, hogy létrehoztuk a HM Állami Egészségügyi Központot, ami egyaránt ellátja a civil lakosságot és biztosítja a speciális katona egészségügyi szolgáltatásokat. A NATO Egészségügyi Kiválósági Központ létrehozása a Magyar Honvédség, és Magyarország elismerése. Tudásközpont lesz, ahol többek között a harcterekről származó klinikai tapasztalatokat dolgozzák fel, illetve a műveleti területeken szolgáló egészségügyi szakemberek által alkalmazott eljárásokat, normákat harmonizálják a hatékony együttműködés érdekében. Feladata lesz orvosok, egészségügyi tisztek és támogató feladatokat ellátó szakemberek képzése. Ezzel többek között az afganisztáni feladatokra is hatékonyan tudnak majd felkészülni. A kiválósági központ egyben a NATO nemzetközi katonai szervezete is lesz.
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
