Joseph Haydn egyike a legjelentősebb magyar zeneszerzőknek – hangsúlyozta Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, amikor nyolc évnyi zárva tartás után felavatta az MTA Zenetudományi Intézetének (ZTI) frissen felújított Zenetörténeti Múzeumát, amely a jövő márciusig nyitva tartó Haydn-kiállítással nyitotta meg kapuit újra a nagyközönség előtt kedd délután. Maróth Miklós kiemelte: nem azért magyar zeneszerző Haydn, mert Magyarországon tevékenykedett, hanem azért, mert része a magyar zenei kultúrának, és mert jelentősen hozzájárult annak a kialakulásához. Az MTA alelnöke utalt arra is, hogy mivel a Haydn-hagyaték jelentős része hazánkban található, a magyar zenetudomány mindig is erős volt a Haydn-kutatásban. Tallián Tibor, a ZTI igazgatója elmondta: a Zenetörténeti Múzeum 450 négyzetméteres kiállítóterének felújítását az MTA finanszírozta. A kiállítással egy időben avatták fel azt a restaurált Haydn-korabeli Broadwood-zongorát, amelynek típusával a mester egészen biztosan találkozott angliai útjain, s amelyet egy Németországban élő magyar házaspár ajándékozott a ZTI-nek.
A tárlat hat egységre osztva mutatja be Haydn és hazánk kapcsolatának, illetve a zeneszerző életútjának különböző aspektusait: az egyházi zenét, a hangszeres zenét, a színházi zenét, a főúri udvart és a korabeli művészetpártolást, a népi, társadalmi közeget és Haydn gyökereit, illetve a mester személyiségét és fogadtatását. Bár számos olyan műkincs és dokumentum került a vitrinekbe, amelyek joggal vívhatják ki a szakma érdeklődését is, mégis arra törekedtek a kiállítási tárgyak összeállításánál, hogy ne csak a zeneszerzőt, hanem az adott kort és annak társadalmi viszonyait is bemutassák, teljesebb képet adva Haydn magyarországi világáról. Láthatunk festményeket a kor jellegzetes uralkodóiról, főurakról, megismerhetjük a főnemesi ünnepi viseletet, láthatunk korabeli hangszereket és egyéb relikviákat. Ezáltal természetesen sokkal szélesebb rétegeket szólítanak meg, amelyet kiegészít az az audioguide rendszer is, amelynek segítségével az eredeti kéziratokban, első kiadásokban megtekinthető kották fel is csendülnek a látogató fülhallgatójában.
A szakmai és vizuális szempontból is elsőrendű kiállítás első hivatalos napján, tegnap kezdődött a ZTI-ben az az angol–német nyelven zajló nemzetközi zenetudományi konferencia, amelyen a világ legnagyobb Haydn-kutatói tanácskoznak, ezen szép számmal vesznek részt világszerte elismert magyar szakemberek is, a nyitó előadást a téma egyik legavatottabb ismerője, Somfai László tartotta.
A bicentenárium vasárnapi csúcspontját egy pénteken kezdődő, háromnapos KLASSZ-MR Fesztivál vezeti fel, amelyet a Bartók rádió Fertőd-Eszterházán rendez, és amelyen holnap a Concerto Armonicót hallhatjuk Spányi Miklós vezetésével, szombaton a Vashegyi György vezette Purcell Kórust és Orfeo Zenekart, vasárnap délben a világhírű berlini Akademia für Alte Musikot, az esti zárókoncerten pedig a Fischer Ádám alapította Osztrák–Magyar Haydn Zenekart. Ezen a napon zajlik egyébként a World creation projekt szerte a világban, amelynek célja, hogy minél több városban minél több együttes adja elő a bicentenárium alkalmából A teremtést.
Mivel ez a nap a gyermeknap is egyben, a budapesti rendezvények központja a Millenáris lesz, ahol zenés gyereknapi Haydn-maratonnal várják a családokat. Itt az egyik csúcspont Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok, valamint Szakcsi Lakatos Béla közös fellépése lesz; a dzsesszmuzsikus Haydn-motívumokra fog improvizálni.
origo.hu
Postabank-seftelés, borzalmas "Rapülők", pofátlan milliomos: bemutatjuk Geszti Pétert
