Dokumentumok igazolják a ma megjelenő Heti Válasz értesülései szerint, hogy Herényi Károly, az MDF akkori frakcióvezetője tavaly szeptember 12-én felkereste Tombor Andrást, a vezetőváltást szorgalmazó Almássy-szárny egyik pártfogóját, és két papírt tolt elé. Az egyiken annak a titkosszolgálatok által rögzített telefonbeszélgetésnek a leirata szerepelt, amelyben Csányi Sándor OTP-elnök és Tóth János, az UD Zrt. nevű vagyonvédelmi cég egyik vezetője Dávid Ibolya MDF-elnökre nézve terhelő adatok esetleges felderítéséről beszélgettek. A másik papíron pedig egy vállalás, amely szerint Almássy Kornél és emberei visszalépnek a tisztújítástól. Herényi egyértelművé tette, ha Tombor pártfogoltja nem áll el a megméretéstől, nyilvánosságra hozzák a titkos dokumentumot. A volt frakcióvezető azonban elkövetett egy súlyos hibát: a két iratot ottfelejtette Tombornál. Tombor András ügyvédje, Futó Barnabás lapunknak megerősítette: valóban léteznek az említett iratok, és azok mára az UD-ügy nyomozati anyagai közé kerültek. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Tombor és Herényi ezen találkozójáról egyéb bizonyíték is a hatóság rendelkezésére áll. Jogi szakértők szerint Herényi Károly akciója felveti a zsarolás vagy legalábbis a kényszerítés bűncselekményének a gyanúját.
Maga az érintett eközben kínos magyarázkodásba kezdett. A Heti Válasznak nyilatkozva Herényi nem tagadta a történteket, de kifejtette, szerinte ez csak mellékszál, és nehezményezte, hogy a „botrányos megfigyelési ügy” nyomozása eközben akadozik. Hozzátette: már maga is készül a tanúkénti meghallgatásra, mert már mindenkit sorra vettek. Ugyanakkor a Magyar Nemzetnek már másként nyilatkozott.
*
Az MDF sajtóosztályán keresztül azt üzente, a párt vezetői csupán egy iratot ismernek, amit Tombor András a saját kezével írt, és abban közölte az ő és megbízójának politikai igényeit. Hozzátette: összesen kétszer találkozott Tomborral.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője nem kívánta kommentálni a zsarolás gyanúját felvető esetet, és a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva arról sem nyilatkozott, hogy a dokumentumok valóban a nyomozati iratok közé kerültek-e. Csupán annyit közölt: az UD-ügyben Szilvásy Györgyön kívül újabb gyanúsítottak nincsenek.
Miután Almássy Kornél és támogatói nem léptek vissza a tisztújítástól, Herényiék beváltották fenyegetésüket, és egy máig emlékezetes sajtótájékoztatón maga Dávid Ibolya pártelnök adta át a média képviselőinek a Csányi–Tóth-beszélgetés írott változatát, amelyben az elhangzott neveket monogramok helyettesítették. Ezzel ugyan a volt igazságügy-miniszter elérte, hogy riválisa, Almássy Kornél ne induljon ellene elnökjelöltként, de egyúttal súlyos baklövést követett el, mivel a titkos felvétel felhasználása, az abból készült leirat közzététele bűncselekmény.
Futó Barnabás ügyvéd lapunknak elmondta: azzal is megvalósulhatott bűncselekmény, hogy a titokban rögzített telefonbeszélgetés leiratát nyilvánosságra hozták. Kiemelte: ez kimerítheti a magántitok jogosulatlan megismerésének tényállását, amelyért – ha jelentős érdeksérelmet okoz – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. A bűncselekmény tényén az sem változtat, hogy a beszélgető felek nevét monogramozták, mivel önmagában a nyilvánosságra hozatal is felhasználásnak minősül. Ráadásul a monogramozás ellenére mindenki számára egyértelmű volt, kikről van szó – mutatott rá Futó. Az ügyvéd már korábban is úgy nyilatkozott: a Dávid Ibolyát érintő ügyben is időszerű lenne a gyanúsítás, hiszen sem az OTP elnöke, sem az UD vezetője nem járult hozzá a leirat közzétételéhez.
Dávid Ibolya az MDF sajtóosztályán keresztül úgy nyilatkozott: neki a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához semmi köze. Az elől a kérdés elől, miszerint nem tart-e attól, hogy Szilvásy Györgyhöz hasonlóan esetleg őt is gyanúsítottként hallgathatják ki, kitért. Azt elismerte, hogy a botrány kirobbanása előtt más ügyekben néhányszor találkozott Csányi Sándorral, majd az UD-ügy kirobbanásának másnapján is összefutott az OTP első emberével, akinek átadta a titokban rögzített beszélgetést tartalmazó lemezt, és néhány kérdést tett fel neki. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője kérdésünkre közölte: Kovács Tamás legfőbb ügyész nem kezdeményezte Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztését az Országgyűlésnél.
Dávid Ibolyának nem csak az esetleges büntetőjogi következmények miatt főhet a feje. Ugyanis az üggyel kapcsolatos nyilatkozatai miatt Tombor András és Stumpf István is személyiségi jogi pert indított ellene. Tombor (aki Orbán Viktor egykori külpolitikai főtanácsadója volt) azért perelte be az MDF elnökét, mert az ominózus hangfelvételre hivatkozva azt állította, hogy az ő közvetítésével bízták meg az UD Zrt.-t a Dávidra nézve terhelő adatok gyűjtésével. Tombor András szerint az MDF elnöke egyes kijelentéseivel azt a hamis látszatot keltette, hogy megfigyeltetésében és lejáratásában neki is szerepe volt. Hasonló okból perelte be Dávid Ibolyát Stumpf István, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere is. Mindkét személyiségi jogi per következő tárgyalása november 10-én lesz.
Információink szerint az UD-ügyben tanúként hallgatták ki Giró-Szász András politológust is. Megkeresésünkre Giró-Szász nem kívánta kommentálni az értesülésünket, és elzárkózott a nyilatkozattételtől.
Az UD-ügynek eddig egyetlen gyanúsítottja van: Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai főigazgatója. Szilvásyt különleges személyes adattal való visszaéléssel gyanúsította meg nemrégiben a Központi Nyomozó Főügyészség, mivel a titkosszolgálatok által rögzített hangfelvételeket „jogalap és törvényes cél nélkül, szükségtelenül kezelte”. A főügyészség szerint azzal, hogy a felvételeket jogtalanul sokszorosíttatta és az Országgyűlés bizottsági ülésein és a sajtón keresztül is többször nyilvánosságra hozta, a gyanúsított jelentősen megsértette az érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő érdekeit. A felvételeken Demeter Ervin és Kövér László fideszes országgyűlési képviselő beszélget az UD Zrt. ügyvezetőjével, de az elhangzottak semmilyen bűncselekményre nem utalnak, így a hanganyagokat törölni kellett volna. A volt titokminisztert az ilyenkor szokásos eljárás szerint rabosították, tehát ujjlenyomatot és DNS-mintát vettek tőle, valamint több oldalról lefényképezték. Szilvásy tagadta, hogy bármilyen törvényt megsértett volna, sőt azt is tagadta, hogy ő adta át a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak az ominózus hangfelvételeket. Ha a bíróság bűnösnek találja, Szilvásy akár három év börtönt is kaphat. A bíróság súlyosbító körülményként értékeli a folytatólagos elkövetést, ami jelen esetben azt takarja, hogy a gyanúsított az ügyészség szerint több jogsértő tartalmú adathordozót osztott ki. Szilvásy ellen azért indulhatott büntetőeljárás, mert még 2006-ban lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, így már nem védi a mentelmi jog.
Az UD Zrt. elleni hecckampány egyik élharcosaként Szilvásy korábban arról beszélt, hogy a Fidesz egy árnyék-titkosszolgálatot épített ki. A „hálózat” a volt miniszter vádjai szerint megtámadta az elektronikus kormányzati gerinchálózathoz tartozó szervezetek informatikai rendszereit, sőt olyan hírek is nyilvánosságra kerültek, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) számítógépeire kémszoftvereket telepítettek. Ehhez képest kiderült, hogy ezeket az állításokat semmi sem igazolja. Sőt éppen a titkosszolgálat dilettantizmusa lepleződött le, miután az UD vezető informatikusának lehallgatott telefonbeszélgetésében említett Mac (ejtsd: mek, a Macintosh operációs rendszer rövidített megnevezése) szót MeH-nek (a Miniszterelnöki Hivatal rövidítése) értették. Amikor tehát az informatikus arról beszélt, hogy megnéz valamit a Mac könyvtárában, akkor az NBH-nál azt hitték, hogy a MeH informatikai rendszerébe kíván behatolni. Ez a félrehallás volt az alapja a kormányzati gerinchálózat vélt megtámadásának.
Az UD Zrt. elleni hajtóvadászat azzal kezdődött, hogy a cég telephelyén tavaly lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés gyanújával tartott házkutatást a rendőrség Laborc Sándor NBH-főigazgató feljelentése alapján. Azonban hamar kiderült, hogy az a két muzeális Kalasnyikov, amely ott található, hatástalanított, tehát nem minősül lőfegyvernek. Ezután magántitok jogosulatlan megismerése lett a gyanú alapja, de a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ehhez sem talált bűncselekményre utaló adatokat.
Szilvásyt eközben többen feljelentették. Például az UD Zrt. a már említett Csányi– Tóth-telefonbeszélgetés lehallgatása és a felvétel jogsértő kiszivárogtatása miatt. De Répássy Róbert (Fidesz) is büntetőfeljelentést tett az akkori titokminiszter ellen még tavaly szeptemberben hivatali visszaélés és hivatalos személy által, közmegbízatás felhasználásával elkövetett személyes adattal visszaélés miatt. A feljelentés szerint tisztázatlan módon és jogalapon került Szilvásy György birtokába az a hét, titkosszolgálatok által rögzített telefonbeszélgetés, amely Horváth József, az UD Zrt. vezetője és Kövér László, illetve Demeter Ervin között zajlott. Mivel a beszélgetések mindegyike az érintettekhez kapcsolódó személyes adat, és nem veti fel bűncselekmény gyanúját, azokat törölni kellett volna. Ezután Kövér László és Demeter Ervin is feljelentette Szilvásyt jó hírnév megsértése miatt, mivel a volt titokminiszter törvénytelen megbízásokkal vádolta meg őket.
