Habár tegnap azt nyugtázták az Európai Unió Luxembourgban tanácskozó külügyminiszterei, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megtette az „első lépést”, amikor palesztin államról beszélt, de annak létrejöttét túl sok feltételhez kötötte, és a miniszterelnök vasárnap Izraelben elmondott beszédében országát nem kötelezte el számos, az izraeli–palesztin megállapodáshoz szükséges lépéshez. Ezért és a zsidó államnak a Gázai övezet ellen karácsonykor megkezdett, igen sok civil áldozattal járó háborúja miatt az Európai Unió nem hajlandó szorosabbra fűzni kapcsolatait Izraellel. Netanjahu vasárnapi beszédében nem zárta ki az illegális izraeli telepek bővítését sem, ami ugyancsak az uniós külügyminiszterek nemtetszésével találkozott. Bernard Kouchner francia külügyminiszter szerint „kis haladás” történt, de ez a várakozásokat nem elégítette ki. A világ ötödik legerősebb és hatalmas atomarzenállal rendelkező hadseregét irányító Netanjahu ugyanis olyan palesztin államot képzel el, amelynek semmiféle fegyvere nem lenne, és még a légtere is izraeli irányítás alatt maradna. Amikor Alexander Strubb finn külügyminisztert arról kérdezték, hogy szerinte az unió és Izrael között a kapcsolatok elmélyíthetők-e, egyetlen szóval felelt: „Nem.”
Európában a közhangulat is Izrael-ellenes. Mint már beszámoltunk róla, a múlt héten az Amnesty International emberjogi szervezet arra szólította fel az unió külügyminisztereit, hagyjanak fel Izrael-párti magatartásukkal, és támogassák az ENSZ vizsgálódását a Gázai övezetben elkövetett háborús és emberiség elleni bűntettek ügyében.
Bár a Fehér Ház szóvivője jelentős előrelépésként értékelte az izraeli kormányfő előző esti beszédét, Robert Gibbs azt is hangsúlyozta, hogy még hosszú az út a közel-keleti válság megoldásáig.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter szagmintát vesz
