Egy kamerákkal felszerelt behajtócég és a rendőrség is megjelent a napokban a Dunai Repülőgépgyár Zrt. (DR Zrt.) területén. Értesüléseink szerint a jobb napokat megélt egykori állami hadiipari vállalat egyik hangárjából akarta elvinni a javítóberendezéseket a tulajdonosuk, de ezt csak hosszas huzavona után engedték a DR Zrt. vezetői. Ezeket az eszközöket a híreink szerint egy orosz cégen keresztül adták el egy magyar társaságnak, de bérleti díjért sokáig a repülőgépgyár területén maradtak.
*
A konfliktus összefüggésben lehet azzal, hogy a DR Zrt. nemrég elnyert egy csaknem 3,5 milliárd forint értékű közbeszerzést a Magyar Honvédség Mi–8-as, Mi–17-es és Mi–24-es helikoptereinek fenntartására, karbantartására, javítására, üzemidő-hosszabbítására a Honvédelmi Minisztériumtól (HM).
Ehhez pedig a pályázati kiírás szerint rendelkezni kell a szükséges műszaki háttérbázissal. Mivel azonban a berendezéseket elszállították, a DR Zrt.-nek kérdésessé vált az alkalmassága a szerződés teljesítésére. Forrásaink szerint felmerülhet az is, hogy a honvédség szakembereit félrevezették a DR Zrt. képviselői, hiszen olyan háttérbázist mutattak be a pályázat elnyerése érdekében, amelyben zömében már eladott javítóberendezéseket tartottak. Az is lehet viszont, hogy az orosz gyártó érdekében lett hirtelen szüksége a gépekre a tulajdonosuknak. Amennyiben ugyanis nincs lehetőség hazai javításra, akkor valószínűleg Oroszországban kell elvégezni a helikopterek üzemidő-hosszabbításához szükséges munkák egy részét.
Műszaki háttérbázis nélkül megoldhatatlan a karbantartás is, hiszen ennek egyik legfőbb eleme az, hogy néhány órán belül fogadni kell a forgószárnyasokat egy szerelőüzemben. A DR Zrt. feltehetőleg azért sem képes ennek eleget tenni, mert az üzem területén szinte mindent eladtak az elmúlt években. A legnagyobb repülőgéphangárt például lerombolták, a telkek egy részére plázák, esetleg lakóparkok épülhetnek, a gyárnak jelenleg csak a két kisebb javítócsarnoka van, a kiképzett személyzet nagy részét pedig szélnek eresztették, és csak egy-egy alkalmi megrendelés teljesítésekor próbálják visszahívni őket. Ahhoz viszont, hogy a DR Zrt. a honvédség szovjet időkből ránk maradt helikoptereit javítani tudja, a munkálatokhoz használt berendezéseit auditáltatni kell az oroszokkal, ahogyan az általa alkalmazott szerelő szakembereknek is állandó gyakorlatban kell lennie.
A HM ezek ellenére állítja: a DR Zrt. teljesítette a pályázat elnyeréséhez szükséges összes feltételt.
Ez azt is jelentheti, hogy a Nemzeti Légügyi Hatóságtól egy olyan műszaki háttérbázisra kaptak engedélyt a pályázók, amely a jelenlegi állapotában már feltehetőleg nem alkalmas a javításokra. Ezért is megdöbbentő, hogy a hatóság szóvivője, Polcz Kornélia többszöri unszolásunkra sem volt hajlandó elárulni, adtak-e engedélyt a DR Zrt. műszaki háttérbázisára. Miután arra figyelmeztettük, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozott, több milliárd forintos megrendelésről van szó, a közpénzből fenntartott hivatal képviselője a pályázó cég adatainak védelmére hivatkozott, és arra, hogy nem közölhetnek katonai jellegű információkat.
Még kevésbé volt közlékeny a DR Zrt. vezetője, Kovács Géza Péter, aki egyáltalán nem kívánt nyilatkozni az ügyben. A HM tájékoztatása szerint a DR Zrt. már nyertes ajánlattevőnek tekinthető, de a szerződés aláírása még folyamatban van. Ezek után már csak az a kérdés, hogy ha a szaktárca mindent rendben talált, miért késlekednek az aláírással. A szakértők szerint az is megérne egy misét, hogy miért kényszerült egy nagy múltú gyár az eszközeinek felélésére, miközben a környező országok szinte mindegyikében – Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Szerbiában – is megőrizték azokat az üzemeket, ahol képesek a szovjet időkből örökölt helikopterek javítására.
