A száraz meleg nagyon nem tesz jót a növényeknek, ám annál inkább kedvez a kártevőknek. Hatására nemcsak a hörcsögök, de a poloskák, gabonalegyek és különféle kártevő bogarak is elszaporodtak, s a rossz terméskilátások ellenére sem spórolható meg a gombaölő permetezés. Ellenkező esetben a kártevők okozta sérülések utat nyitnak a kalászban a termés minőségét erősen rontó, ráadásul mérgező fuzáriumgomba előtt. Igaz, e gombáról a mezőgazdászok azt állítják, hogy elterjedése éppen a szárazság miatt sokkal kevésbé fenyegető, mint ahogyan azt a kereskedelem kommunikálja, és a fertőzésveszély túlzott hangoztatása szerintük csak arra jó, hogy letörje az árakat – csakúgy, mint a néhány héttel ezelőtti rekordtermést jósló becslések. E túlzó becslésekre azonban rácáfolt a korai aszály, ami nemhogy rekordkilátásokra adna alapot, de még átlagos hozamok is csak a legjobb gazdaságokban tűnnek elérhetőnek, azokban is komoly ráfordításokkal – derült ki a hajdú-bihari gazdálkodók szavaiból.
Kritikus a helyzet, az őszi búza nagy része biztosan nem tudja kihozni a kalászt, de nem jobbak a kukorica vagy a tritikálé kilátásai sem – mondja Szilágyi Lajos 25 hektárral rendelkező derecskei gazda. Nem sok reményt fűz a napraforgóhoz sem, hiszen a nagy meleg és a csapadékhiány miatt attól lehet tartani, hogy a szemek még azelőtt kiperegnek a tányérokból, mielőtt megérhetnének. A bihari földek nem tartoznak a megye legjobb termőterületei közé, ott a 4,5 tonnás hektáronkénti búzatermés már jónak mondható, és csak megfelelő mennyiségű csapadék mellett érhető el. Most viszont, ha csak nem jön néhány napon belül kiadós eső, nem várható több a legjobb – Szilágyi László esetében 32 aranykoronás – táblákon sem a hektáronkénti másfél tonnánál. A rosszabb földeken pedig mindössze egytonnás termésátlagra mutatkozik reálisan kilátás, ami felér egy anyagi csőddel, hiszen a vetés, művelés, trágyázás költségei ugyanakkorák, mint amikor kétszer-háromszor ennyi terményt tudnak betakarítani.
Megcsappantotta az aszály a terméskilátásokat a Hajdúságban is. A Hajdúnánáson mintegy negyven hektáron biogazdálkodást folytató Szóláth Tibor például a szántóföld felében vetett tönkölybúzánál úgy számol, jó, ha az ötven százalékát be tudja majd takarítani a tavalyi termésnek. Ezen a területen ugyanis nem tudott öntözni, s mivel biogazdaságként működik, műtrágyázással sem javíthatta a talaj víztartását. Így csak a négyévenként szükséges szerves trágyával gazdálkodhat a föld, meg azzal az engedélyezett lombtrágyamennyiséggel, amivel most próbálnak enyhíteni valamennyit a szárazság okozta károkon. Szóláth Tibor jobb híján abban reménykedik, hogy a terület másik felén termesztett szántóföldi zöldség hozama majd jobban alakul, mert ott ki van alakítva az öntözőrendszer, és így a zöldség nincs annyira kiszolgáltatva az időjárás szeszélyeinek.
Szabó Sándor, a Hajdú Gazdakör elnöke a megye legjobb adottságú térségében, Hajdúböszörményben, Hajdúhadházon, Tégláson, Hajdúviden és Bocskaikertben rendelkezik szántóföldekkel, összesen 250 hektárral. A legnagyobb gondnak azt tartja, hogy sem a földnek, sem a levegőnek nincs semmi nedvességtartalma.
– Olyan idő van, mint aratáskor. Ez teljesen tönkreteszi a búzát, ami most virágzik, de kalászosodni csapadék híján nagyrészt már nem fog, így szem sem lesz benne. A napraforgóban még reménykedünk, de ha nem lesz eső, ott is katasztrofális helyzetre kell felkészülni – mondja a gazdálkodó. Szabó Sándor jobb területein három-, a rosszabbakon viszont mindössze egytonnás hektáronkénti búzatermésre lát most esélyt, pedig földje megkapta vetéskor a szükséges műtrágyákat, a nitrogéntartalmú műtrágyát és a lombtrágyát is. Vagyis a pénze benne van, ám hogy a befektetés megtérül-e valamenynyire, az erősen kétséges.
A Tedej Zrt. művelésében lévő mintegy négyezer hektárnyi hajdúsági földeken a társaságot vezető Bódi László azt mondja, hiába a víztakarékos talajművelés, az aszály miatt sínylődik az őszi búza, de nem jobb a helyzet a tavaszi vetésű esetében sem, így 20-30 százalékos terméskieséssel mindenképpen számolni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy jó esetben átlagosan 4,5 tonna búzát fognak betakarítani azokról a földekről, ahol nem aszályos években 6-6,5 tonna is megterem. Bódi László attól tart, gondban lesz a társaság állattartó ágazata is, mert nemcsak az étkezésre szánt kalászosokkal van probléma, az olyan takarmánynövények, mint például a széna, sem bírják a szárazságot. A társaságnak ötezer marhája van, ebből 1500 húsmarha, amely állomány nyári takarmányoztatását legeltetéssel szokták megoldani. Az aszály miatt azonban a takarmányozásnak ez a fajtája is veszélybe került – állapította meg a zrt. vezetője.
Veszélyeztetett gének. A földművelésügyi és a környezetvédelmi tárca egyaránt elkötelezett a magyar állat- és növényállomány genetikai örökségének megőrzése mellett – szögezték le a minisztériumok képviselői a Parlamentben megrendezett Tájgazdálkodás, tájfajták, génmegőrzés című nyílt napon pénteken. Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára elmondta: nem megnyugtató a génmegőrzés magyarországi helyzete, a génbankok mögött bezárt vagy sínylődő intézmények állnak. (MTI)
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
