Az első két fázisban van gyakorlatunk, ha időben észbe kapunk, talán még fellelhetők az akkori szakemberek. Ami a harmadik fázist, az urán dúsítását illeti, az az atombomba előállításának lehetősége miatt kényes kérdés, amiről Irán tudna sokat mesélni, de ez is megoldható lenne a környező országokkal való együttműködésében (ugyan kire is akarnánk atombombát dobni?). Sőt e téren a hagyományos centrifugákkal szemben létezik egy új lézeres technika, és a szegedi lézerkutató szakemberei bizonyára alkalmasak lennének egy ilyen dúsítómű kifejlesztésére, ha ezt feladatul kapják.

Paks kiégett üzemanyagát valamikor a Szovjetunió vette át, annak összeomlása után azonban az atomerőmű területén tárolják. Ebből lehetne előállítani a szaporító reaktorok bemenő üzemanyagát, a MOX-ot (plutónium és urán-dioxid keveréke).

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ezt a vertikumot teljes egészében mi magunk nem tudjuk létrehozni, de bizonyos fázisaiba – megfelelő nemzetközi együttműködés keretében – előnyösen bekapcsolódhatnánk, és ekkor, a kölcsönös érdekek alapján, nem lennénk kiszolgáltatottak más országok egyoldalú döntéseinek.

Magyarország már most is részt vesz atomerőművek nemzetközi együttműködésben történő fejlesztésében. Így például a visegrádi négyek a franciákkal együtt fejlesztik az Allegro nevű reaktort, ami gázhűtéses gyorsneutronos reaktor lesz. Ebben a kutatásban magyar részről az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete vesz részt. Emellett Magyarország jelezte az Egyesült Államoknak, hogy kész a GE Vernova cég által tervezett 300 MW-os kis moduláris reaktorokat telepíteni Magyarországra, sőt Kínával is történt egy olyan megállapodás, amely jelentős együttműködési lehetőségeket rejt magában az atomenergia területén.

Ami a kis moduláris reaktorok telepítését illeti, ez igen előnyös lehet hazánk és természetesen más országok számára is, mert nem koncentrálja az energiatermelés nagy részét egy területre, és így nemzetközi konfliktusok esetén, mint például most az Ukrajna területén zajló háború, kevesebb kockázattal járna.

Magyarország szempontjából a legoptimálisabb az lenne, ha a gyorsneutronos és kis moduláris reaktorok kombinációjának fejlesztésében venne részt. Ilyen fejlesztések már zajlanak Nyugat Európában, köztük például a francia irányítású Newcleo startup, amelyet 2021 szeptemberében alapítottak MOX-üzemanyaggal működő, ólommal hűtött gyorsreaktorok fejlesztése céljából. A vállalat székhelye Franciaországban van, további telephelyei pedig az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Svájcban, Belgiumban és Szlovákiában találhatók. A vállalat nagyságrendjét mutatja, hogy körülbelül ezer embert foglalkoztat. Ehhez a vállalkozáshoz mi is csatlakozhatnánk például MOX-üzemanyag gyártásával a Pakson tárolt kiégett nukleáris fűtőanyagok feldolgozása alapján.

E fejlesztésnek önállóan magunk is nekifoghatunk, ugyanis rövid időn belül be fog bizonyosodni, hogy a német zöldek által erőltetett megújuló energiaforrások zsákutcát jelentenek. A következő száz év alapvető energiaforrása a nukleáris energia lesz, amelyben a MOX-üzemanyagot használó gyorsneutronos erőművek meghatározó szerepet fognak játszani. A MOX-üzemanyagnak tehát biztos piaca lesz, amelynek saját magunk által történő fejlesztésére bizonyára elő lehetne teremteni a forrásokat, és így végre eltérhetnénk attól a gyakorlattól, hogy az ország gazdasági fellendülését a külföldi beruházásoktól várjuk, amelyek végül csekély mértékben járulnak hozzá a nemzeti jövedelemhez és a külső egyensúly biztosításához.

A saját magunk által indított fejlesztések egyben előnyt jelenthetnek a nemzetközi együttműködési tárgyalásokon is, mert egyfajta névjegyként szolgálnak: ezt tudjuk mi, és én, mint valamikori fejlesztőmérnök, biztos vagyok benne, hogy mai ifjú (és kevésbé ifjú) mérnökeink is képesek olyan eredményekre, amelyek egykor a magyar iparnak legalábbis egy részét világszínvonalra emelték.

Ma úgy látszik, az atomenergia terén minden erőnket leköti, hogy Paks II-t, a széles körű, politikai vagy környezetvédelmi okokra hivatkozó ellenzéssel szemben befejezzük. E nehézségek ellenére azonban kellene erőnknek és bátorságunknak lenni, hogy az ország energiabiztonságát hosszú távon szavatoló fejlesztésekbe belekezdjünk.

A szerző közgazdász, a Nemzeti Fórum tanácsadója