A rendőrség nyomoz a gárda újjáalakulása miatt

A rendőrség nyomozást indított a gárda szombati újjáalakulása miatt. A jogászokat is megosztja a kérdés, hogy a Magyar Gárda egyesületet feloszlató jogerős ítélet kiterjedhet-e a jogi személyiséggel nem rendelkező Magyar Gárda Mozgalomra, illetve hogy a mozgalom újjáalakítása bűncselekmény-e.

Pluszkiadás oszlatásra. Összesen 88,9 millió forintos pluszkiadást okozott a rendőrségnek a július 4-i Erzsébet téri tömegoszlatás – derül ki az ORFK által lapunknak megküldött válaszból. A számos jogvédő szervezet által aggályosnak nevezett oszlatás költségeit tovább növelhetik azok a kártérítések, amelyeket az elhurcolt 216 embernek ítél meg esetleg a bíróság. (P. T.)

Eljárást indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) annak tisztázására, ki vagy kik követhettek el jogsértést azzal, hogy szombaton részt vettek a feloszlatott Magyar Gárda Mozgalom újjáalakításában, vezetésében – nyilatkozta Bencze József a Hír Televíziónak. Az országos rendőrfőkapitány ugyanakkor nem akart belemenni abba a jogvitába, hogy a törvény szerint társadalmi szervezetnek minősül-e az új mozgalom, mivel szerinte a bíróság másodfokon jogerősen és egyértelműen mondta ki, hogy az egyesület és a mozgalom vonatkozásában is kötelező érvényűnek tekinti a döntést. Bencze közölte: ezt a kérdést majd az ügyészség, illetve az igazságszolgáltatás megítéli. A nyomozás megindítását már az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hét végi közleménye előrevetítette, amelyben azt írták: bűncselekményt követ el, aki a bíróság által jogerősen feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt.
Van olyan jogász, aki osztja a rendőrség álláspontját. Tóth Mihály büntetőjogász az MTI-nek úgy nyilatkozott: legalább két bűncselekmény gyanúja miatt indítható büntetőeljárás a gárda újjáalakítása miatt. Az egyik az egyesülési joggal való visszaélés, amely szerint aki feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, szervezi, irányítja, koordinálja azt, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A másik a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni köznyugalmat megzavaró izgatás.
Ezzel szemben Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke rámutatott: a bíróság a Magyar Gárda Egyesületet, nem pedig a mozgalmat oszlatta fel. A mozgalmat nem is oszlathatta fel, mivel az nem tartozik az egyesülési jog hatálya alá, annak működéséhez eddig és a jövőben sem szükséges bírósági bejegyzés – hangsúlyozta Völgyesi, aki valóságtól elrugaszkodottnak tartja azt a felvetést, hogy „izgatás” lenne egy mozgalom újraindítása. Szerinte a köznyugalmat inkább a rendőrség múlt szombati fellépése zavarta meg, hiszen mindenki láthatta, hogy békés tüntetőket fújtak szembe közvetlen közelről könnygázzal, idős nagymamákat, ellenállást nem tanúsító embereket vertek bilincsbe és hurcoltak el teljesen jogszerűtlenül. Vona Gábor, a Jobbik és a feloszlatott Magyar Gárda Egyesület elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: számítottak arra, hogy a hatalom mindent megtesz majd a gárda újjáalakítása ellen. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a gárda mozgalom nem az egyesület jogutódja, és a polgári körökhöz hasonlóan nem jogi személy, így feloszlathatatlan.
Amint az ismert, szombaton a Jobbik Szabadság téri tüntetésén közfelkiáltással újjáalakult a Magyar Gárda Mozgalom.
A Fővárosi Ítélőtáblának a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet jogerősen feloszlató július 2-i ítélete kimondta, hogy az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább, a döntés szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg.