Felsóhajtott az EU a csehek távoztával

Csehország nagy lehetőséget szalasztott el imázsának javítására az elmúlt fél évben, amikor végigcsetlette a soros uniós elnökséget. Az év végéig tartó, ma kezdődő svéd irányítástól Brüsszelben egyöntetűen megbízható, szilárd vezetést várnak. A két súlyponti kérdés a gazdasági válság és az éghajlati változás lesz.

Az Európai Unió tegnap véget érő, féléves cseh elnökségét rendszeres, vitatott állásfoglalások, és persze félúton a prágai kormány bukása is olyannyira megnehezítette, hogy az uniós intézményekben szinte, mint egy EU-s tisztségviselő megjegyezte, a falak is felsóhajtottak, amikor a csehek átadták a stafétabotot a svédeknek. A sok bürokrata között az üdítő őszinteségért nem a szomszédba járó Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök kijelentette, hogy az EU nem tudta betölteni azt a szerepet, ami kijár neki, mert az élen nem volt tekintélyt parancsoló személyiség. Egy belga diplomata pedig tömören azt jegyezte meg az AP francia hírügynökségnek, hogy ez volt az unió történetében a legkatasztrofálisabb elnökség.
A bárgyú ideológiai terheket rendre az ablakon kihajító, totálisan pragmatikus vonalat képviselő svédek azzal foglalkoznak majd, ami Európa és az emberiség valóban legnagyobb problémája: a gazdasági válságból és az azzal járó, növekvő munkanélküliségből való kilábalás, valamint az emberi tevékenység okozta éghajlati változás feltartóztatása, amelyben egyébként Václav Klaus cseh elnök szintén világnézeti alapon nem hitt.
Az uniót személy szerint a 43 éves, középjobboldali, ultragyakorlatias Fredrik Reinfeldt miniszterelnök vezeti majd, aki már tegnap az uniós országok nagy államháztartási hiányának csökkentésére irányuló stratégiát sürgetett, kiemelve az e tekintetben drámaian rossz helyzetben lévő Magyarországot, Lettországot és Romániát.
Az igen tapasztalt, precíz svéd külügyminiszter, Carl Bildt pedig szintén tegnap azt mondta, első nekifutásból a dolgokra nézve nem hinné, hogy a német alkotmánybíróságnak a lisszaboni szerződésről hozott döntése lelassítaná a szöveg ratifikálását. Cecilia Malmström, a stockholmi kormány európai ügyekért felelős miniszter asszonya – akinek országában éppen úgy nem euróval fizetnek, mint a Cseh Köztársaságban – pedig hangoztatta: reméli, az EU megerősödve lábal ki a gazdasági válságból. Hozzátette: ismét létre akarja hozni a bizalmat a pénzügyi piacokon egy új ellenőrzési mechanizmus és egy olyan új stratégia megteremtésével, amely segítségével nő majd a foglakoztatás és csökken a munkanélküliség.
A 9 milliós Svédország a külpolitikában sem fogja tűrni az ideológiai elhajlásokat. Szemben az Izrael-barát elfogultsága miatt az egész uniós diplomáciával is ütköző cseh elnökséggel, Carl Bildt külügyminiszter már most kijelentette: végre, egy emberöltő óta most először közös nyelvet beszél az EU és az Egyesült Államok kormánya a közel-keleti rendezésben, amelyet, mint nyomatékosította, „minden erőnkkel igyekszünk támogatni”.