Harmincszor kellett javítani alig több, mint három év alatt azt a szállító repülőgépet, amelyet Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége idején vásárolt a Honvédelmi Minisztérium (HM) Ukrajnától – derült ki Szekeres Imre honvédelmi miniszter válaszaiból, amelyet Csampa Zsolt (Fidesz) írásbeli kérdéseire adott tavaly. Mint ismeretes, a beszerzés a 2003-as év egyik leggyanúsabb ügye volt, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda is nyomozott hűtlen kezelés miatt. Elsőként lapunk számolt be arról, hogy a szaktárca 2003-ban egy An–26-os szállító repülőgépet vásárolt 600 millió forintért, pedig szakértői vélemények szerint ilyen járművet több száz millióval olcsóbban is beszerezhetett volna. A vásárláshoz a Juhász Ferenc vezette szaktárca felmentést kért és kapott a szintén Juhász által vezetett nemzetbiztonsági kabinettől a közbeszerzés alól.
A minisztérium ezek után ráadásul nem az egyenes utat választotta a beszerzéshez, hanem egy szolnoki cégen keresztül, a Specimpex Kft. közvetítésével jutott hozzá a géphez, amely végül nem közvetlenül Ukrajnából, hanem egy ciprusi cégtől érkezett meg a Magyar Honvédséghez. A HM akkoriban arra hivatkozott, hogy azért veszi meg ezt a gépet 600 millió forintért, mert a Magyar Honvédség egyik saját An–26-osának felújítása többe került volna. A Specimpex Kft. közreműködésével beszerzett jármű viszont tökéletes, korszerűsített állapotban kerül a Magyar Honvédség tulajdonába, és a kormány VIP-gépe is lehet.
Ehhez képest a Csampa Zsolt kérdéseire adott tájékoztatásból kiderül: a gép számos alkalommal adott munkát a honvédség légijármű-javító üzemének, és több esetben olyan hibát találtak rajta, amely könnyen katasztrofális balesethez is vezethetett volna. Az An–26-os hajtóműve például egy bizonyos magasság fölött eljegesedhet, aminek következtében a gép leállhat repülés közben. A 600 millióért beszerzett repülőnél azonban megesett, hogy éppen az a jelzőberendezés ment tönkre, amely kimutatja ezt a jegesedést. Javítani kellett a légcsavar és egyéb fontos területek fűtését is. Egyszer elrepedt a gép főfutóművének fékkarimája, amely a biztonságos földre érkezéshez szükséges, de a gép több helyen be is ázott, például a vezetőfülke ablakain vagy a függőleges vezérsík belső terében. Ki kellett cserélni a gép egyik hajtóművét is.
A tökéletlen járművásárlás előtti felújításáért – amellett, hogy a már említett ciprusi cég a Specimpex Kft.-nek 1,8 millió dollárért adta el – három ukrán cég számlázott százezer dollárt a HM-nek. Időközben lapunk azt is kiderítette, hogy az üzletet lebonyolító Specimpex Kft. ügyvezetőjét egy helikopterbeszerzési ügyben már jogerősen elítélték. Veress István másfél év felfüggesztett börtönt kapott lopás, köz- és magánokirat-hamisítás miatt a honvédség szolnoki repülőbázisán műszaki szolgálatvezetőként elkövetett viszszaélései miatt.
A szállítórepülő-vásárlásból a parlament honvédelmi bizottságának fideszes alelnöke szerint megspórolható közel 300 millió forintból fejenként csaknem 17 ezer forintnyi összeg gazdagíthatta volna a katonák pénztárcáját.
A nagy múltú Dunai Repülőgépgyár (DR) Zrt. területén ma már csak két kisebb hangár működik, pedig valamikor itt újították fel, tartották karban a Magyar Honvédség helikoptereit. Mivel az üzemet leépítették, az ingatlanainak nagy részét pedig plázaépítőknek, befektetőnek adták el, többnyire közvetítő cégeken keresztül kell korszerűsíteni, javítani a hadsereg forgószárnyasait. A katonai helikopterek felújításáról például csaknem 914 millió forintos megbízást nyerhetett el az a Solar Kft. a HM-től, amelyről már korábbi cikkeinkben is szóltunk. Mint megírtuk, a cég ügyvezetője, Dési János kiterjedt politikai ismeretséggel rendelkezik, 1995 és 1998 között igazgatósági tagja volt a Regainvest Rt.-nek is, ahol ezekben az időkben ifjabb Apró Antal, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök anyósának testvére kapott helyet a felügyelőbizottságban. A cég a HM érvelése szerint azért nyerhetett a tenderen, mert a Dunai Repülőgépgyár az utolsó tárgyalás előtt nem nyújtott be a megszabott határidőre pályázatot. Dési korábban visszautasította, hogy a tenderek megnyeréséhez köze lenne politikai kapcsolatainak. Legutóbb a Magyar Honvédség helikoptereinek karbantartására és javítására kiírt pályázatot meglepő módon a DR Zrt. nyerte el, pedig ehhez a pályázati döntés idején információink szerint nem rendelkezett háttérüzemmel. A közel 3,5 milliárdos megbízásról szóló szerződést már rég alá kellett volna írni, de ez nem történt meg. Ráadásul a pályázat elnyerése idején egy kamerákkal felszerelt behajtócég és a rendőrség is megjelent DR Zrt. területén. Értesüléseink szerint a jobb napokat megélt egykori állami hadiipari vállalat egyik hangárjából akarta elvinni a javítóberendezéseket a tulajdonosuk, de ezt csak hosszas huzavona után engedték a DR Zrt. vezetői. Ezeket az eszközöket a híreink szerint egy orosz cégen keresztül adták el egy magyar társaságnak, de bérleti díjért sokáig a repülőgépgyár területén maradtak. A helikopterek javítása tehát bizonytalan, pedig erre elengedhetetlen szüksége lenne a honvédségnek. A szakértők pedig értetlenül állnak az előtt, hogy miért kényszerült egy nagy múltú gyár az eszközeinek felélésére, miközben a környező országok szinte mindegyikében – Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Szerbiában – is megőrizték azokat az üzemeket, ahol képesek a szovjet időkből örökölt helikopterek javítására. Az sem világos, hogy a közvetítő cégek mekkora haszonkulccsal dolgoznak, de a milliárdos megbízási összegekből kikövetkeztethető, hogy ezeknél az üzleteknél is százmilliós állami források kiáramlásáról lehet szó.
Ám lehet, hogy ebben nincs igazunk, ahogyan abban sem volt, hogy a HM legnagyobb haditechnikai társasága, a HM EI Zrt. a bevételeiből semmit sem költ a katonákra. A szaktárca szóvivője ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy a cég mintegy 170 millió forintot fordított lakhatási támogatásra, laktanya-felújításra és egy balatoni HM-üdülő korszerűsítésére. Ez az információ a tévedésünk miatti bocsánatkérés mellett viszont arra ösztönöz bennünket, hogy egy következő cikkünkben beszámoljunk arról, mekkora vagyonvesztéssel járt a HM számára, hogy a honvédségnél az elmúlt nyolc évben számos olyan létesítménybe öltek százmilliókat, amelyeket később bezártak, értékesítettek vagy átadtak az önkormányzatoknak.
Természetesen szót ejtünk majd arról is, hogyan szerelték fel a katonáinknak igazi megélhetési forrást jelentő missziókat.
origo.hu
Több helyen is tüntettek Magyar Péter ellen a felháborodott nyugdíjasok
