Hadakat terelők (V.)

Légi utántöltős Gripenek, ciprusi offshore cégen keresztül beszerzett ukrán szállítórepülő, széthordott repülőgépgyár, milliárdokért dolgozó helikopterfelújító strómanok. A légierő-fejlesztésben tevékenykedő „szakértők” ötletein az ellenzék szerint több mint százmilliárd forintot lehetett volna megtakarítani. Eközben a szerződéses legénységi állomány és a tiszthelyettesek átlagosan nettó száz-százharmincezer forint havi fizetésből élnek. A HM ezzel kapcsolatban arra hivatkozik, hogy a katonák a gazdasági helyzethez viszonyítva jól megfizetett, biztonságban élő munkavállalók, hiszen a fizetésük „versenyképes”, nem bocsátottak el senkit, és megvédték a többletjuttatásaikat. Előző cikkünkben arról írtunk, hogy csak a Gripen-szerződés korrupciógyanús módosításával fejenként hatmillió forintot húztak ki az alakulatoknál szolgálók zsebéből, ma pedig arra kívánunk emlékeztetni, mi lett a magyar repülőgépgyárral, és hogyan vásároltunk dupla áron egy leharcolt An–26-os szállítórepülőt.

2009. 07. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Harmincszor kellett javítani alig több, mint három év alatt azt a szállító repülőgépet, amelyet Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége idején vásárolt a Honvédelmi Minisztérium (HM) Ukrajnától – derült ki Szekeres Imre honvédelmi miniszter válaszaiból, amelyet Csampa Zsolt (Fidesz) írásbeli kérdéseire adott tavaly. Mint ismeretes, a beszerzés a 2003-as év egyik leggyanúsabb ügye volt, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda is nyomozott hűtlen kezelés miatt. Elsőként lapunk számolt be arról, hogy a szaktárca 2003-ban egy An–26-os szállító repülőgépet vásárolt 600 millió forintért, pedig szakértői vélemények szerint ilyen járművet több száz millióval olcsóbban is beszerezhetett volna. A vásárláshoz a Juhász Ferenc vezette szaktárca felmentést kért és kapott a szintén Juhász által vezetett nemzetbiztonsági kabinettől a közbeszerzés alól.
A minisztérium ezek után ráadásul nem az egyenes utat választotta a beszerzéshez, hanem egy szolnoki cégen keresztül, a Specimpex Kft. közvetítésével jutott hozzá a géphez, amely végül nem közvetlenül Ukrajnából, hanem egy ciprusi cégtől érkezett meg a Magyar Honvédséghez. A HM akkoriban arra hivatkozott, hogy azért veszi meg ezt a gépet 600 millió forintért, mert a Magyar Honvédség egyik saját An–26-osának felújítása többe került volna. A Specimpex Kft. közreműködésével beszerzett jármű viszont tökéletes, korszerűsített állapotban kerül a Magyar Honvédség tulajdonába, és a kormány VIP-gépe is lehet.
Ehhez képest a Csampa Zsolt kérdéseire adott tájékoztatásból kiderül: a gép számos alkalommal adott munkát a honvédség légijármű-javító üzemének, és több esetben olyan hibát találtak rajta, amely könnyen katasztrofális balesethez is vezethetett volna. Az An–26-os hajtóműve például egy bizonyos magasság fölött eljegesedhet, aminek következtében a gép leállhat repülés közben. A 600 millióért beszerzett repülőnél azonban megesett, hogy éppen az a jelzőberendezés ment tönkre, amely kimutatja ezt a jegesedést. Javítani kellett a légcsavar és egyéb fontos területek fűtését is. Egyszer elrepedt a gép főfutóművének fékkarimája, amely a biztonságos földre érkezéshez szükséges, de a gép több helyen be is ázott, például a vezetőfülke ablakain vagy a függőleges vezérsík belső terében. Ki kellett cserélni a gép egyik hajtóművét is.
A tökéletlen járművásárlás előtti felújításáért – amellett, hogy a már említett ciprusi cég a Specimpex Kft.-nek 1,8 millió dollárért adta el – három ukrán cég számlázott százezer dollárt a HM-nek. Időközben lapunk azt is kiderítette, hogy az üzletet lebonyolító Specimpex Kft. ügyvezetőjét egy helikopterbeszerzési ügyben már jogerősen elítélték. Veress István másfél év felfüggesztett börtönt kapott lopás, köz- és magánokirat-hamisítás miatt a honvédség szolnoki repülőbázisán műszaki szolgálatvezetőként elkövetett viszszaélései miatt.
A szállítórepülő-vásárlásból a parlament honvédelmi bizottságának fideszes alelnöke szerint megspórolható közel 300 millió forintból fejenként csaknem 17 ezer forintnyi összeg gazdagíthatta volna a katonák pénztárcáját.
A nagy múltú Dunai Repülőgépgyár (DR) Zrt. területén ma már csak két kisebb hangár működik, pedig valamikor itt újították fel, tartották karban a Magyar Honvédség helikoptereit. Mivel az üzemet leépítették, az ingatlanainak nagy részét pedig plázaépítőknek, befektetőnek adták el, többnyire közvetítő cégeken keresztül kell korszerűsíteni, javítani a hadsereg forgószárnyasait. A katonai helikopterek felújításáról például csaknem 914 millió forintos megbízást nyerhetett el az a Solar Kft. a HM-től, amelyről már korábbi cikkeinkben is szóltunk. Mint megírtuk, a cég ügyvezetője, Dési János kiterjedt politikai ismeretséggel rendelkezik, 1995 és 1998 között igazgatósági tagja volt a Regainvest Rt.-nek is, ahol ezekben az időkben ifjabb Apró Antal, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök anyósának testvére kapott helyet a felügyelőbizottságban. A cég a HM érvelése szerint azért nyerhetett a tenderen, mert a Dunai Repülőgépgyár az utolsó tárgyalás előtt nem nyújtott be a megszabott határidőre pályázatot. Dési korábban visszautasította, hogy a tenderek megnyeréséhez köze lenne politikai kapcsolatainak. Legutóbb a Magyar Honvédség helikoptereinek karbantartására és javítására kiírt pályázatot meglepő módon a DR Zrt. nyerte el, pedig ehhez a pályázati döntés idején információink szerint nem rendelkezett háttérüzemmel. A közel 3,5 milliárdos megbízásról szóló szerződést már rég alá kellett volna írni, de ez nem történt meg. Ráadásul a pályázat elnyerése idején egy kamerákkal felszerelt behajtócég és a rendőrség is megjelent DR Zrt. területén. Értesüléseink szerint a jobb napokat megélt egykori állami hadiipari vállalat egyik hangárjából akarta elvinni a javítóberendezéseket a tulajdonosuk, de ezt csak hosszas huzavona után engedték a DR Zrt. vezetői. Ezeket az eszközöket a híreink szerint egy orosz cégen keresztül adták el egy magyar társaságnak, de bérleti díjért sokáig a repülőgépgyár területén maradtak. A helikopterek javítása tehát bizonytalan, pedig erre elengedhetetlen szüksége lenne a honvédségnek. A szakértők pedig értetlenül állnak az előtt, hogy miért kényszerült egy nagy múltú gyár az eszközeinek felélésére, miközben a környező országok szinte mindegyikében – Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Szerbiában – is megőrizték azokat az üzemeket, ahol képesek a szovjet időkből örökölt helikopterek javítására. Az sem világos, hogy a közvetítő cégek mekkora haszonkulccsal dolgoznak, de a milliárdos megbízási összegekből kikövetkeztethető, hogy ezeknél az üzleteknél is százmilliós állami források kiáramlásáról lehet szó.
Ám lehet, hogy ebben nincs igazunk, ahogyan abban sem volt, hogy a HM legnagyobb haditechnikai társasága, a HM EI Zrt. a bevételeiből semmit sem költ a katonákra. A szaktárca szóvivője ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy a cég mintegy 170 millió forintot fordított lakhatási támogatásra, laktanya-felújításra és egy balatoni HM-üdülő korszerűsítésére. Ez az információ a tévedésünk miatti bocsánatkérés mellett viszont arra ösztönöz bennünket, hogy egy következő cikkünkben beszámoljunk arról, mekkora vagyonvesztéssel járt a HM számára, hogy a honvédségnél az elmúlt nyolc évben számos olyan létesítménybe öltek százmilliókat, amelyeket később bezártak, értékesítettek vagy átadtak az önkormányzatoknak.
Természetesen szót ejtünk majd arról is, hogyan szerelték fel a katonáinknak igazi megélhetési forrást jelentő missziókat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.