Cikksorozatunkra reagálva – amelyben az alakulatoknál szolgáló magyar katonák béremelésének lehetséges forrásait kutattuk – a honvédelmi tárca többoldalas közleményeket adott ki a Magyar Távirati Iroda útján. A szövegek jelentős részében sajnos az általunk közölteket csúsztatásnak, hazugságnak, sőt a minisztérium ellen irányuló lejárató kampánynak állították be. A vádaskodásokkal most nem kívánunk foglalkozni, igen érdekesek azonban a terjedelmes kommünikék azon elemei, amelyek adatokat is szolgáltatnak a számunkra. Ilyen például az a reakció, ahol a Honvédelmi Minisztérium (HM) sajtóosztályától megtudhattuk, hogy tévedtünk akkor, amikor azt írtuk, a szaktárca leggazdagabb társasága, a HM EI Zrt. nyereségéből egy fillért sem költenek a katonák életkörülményeinek javítására. Ezzel szemben felhívják a figyelmünket, hogy a HM EI Zrt. 2009-ben eddig ötvenmillió forintot ajánlott fel a Magyar Honvédség parancsnoki keretének bővítésére, amely keretet az egyes alakulatok parancsnokai éppen a laktanyai körülmények javítására fordíthatnak. Ezen kívül a gazdasági társaság szintén idén további negyvenmillió forintot fordított a balatonkenesei honvédségi üdülő faházas részének felújíttatására, nyolcvanmillió forint értékben pedig átvállalta az üdülő felújítására szolgáló hitel költségeit. Az így összességében átadott 170 millió forint a HM EI Zrt. várható idei adózott nyereségének mintegy ötven százaléka.
A tévedésünkért elnézést kérünk, mentségül csak az szolgálhat a számunkra, hogy a HM cégei korábban az erre vonatkozó kérdéseinkre válaszolva arra hivatkoztak, olyan szolgáltatók, amelyeknek nem kötelességük a katonák életkörülményeinek javítása. A szaktárca által most közölt információk viszont arra ösztönöztek bennünket, hogy vizsgáljuk meg, mi lett azoknak a laktanyáknak és üdülőknek egy részével, amelyeket százmilliókért újítottak fel a szaktárca keretéből.
Elkerülendő, hogy a HM ismét valótlan állításokkal vádoljon bennünket, most vegyük alapul egy olyan szervezet jelenését, amelynek értékelését maga Szekeres Imre honvédelmi miniszter is aláírásával szentesítette, vagyis elfogadta: az Állami Számvevőszékét. Az ÁSZ vizsgálata szerint 2002-től kezdve a HM több mint hétszázmillió forintot vesztett el a vagyonából amiatt, hogy olyan objektumokat újíttatott fel, amelyeket később bezárt és értékesített, vagy átadott az önkormányzatoknak. Az említett időszakban ugyanis a hangzatos elnevezésű Laktanya-rekonstrukciós program költségeire előirányzott több tíz milliárdból 733,4 milliót költöttek el így, fölöslegesen végeztek például felújításokat a tüzérezred később bezárt pécsi laktanyájában, a taszári Kapos Repülőbázison, a szintén felszámolt aszódi vezetésbiztosító ezrednél, a megszüntetett szombathelyi és tapolcai kiképzőközpontban. Tapolca az egyik legmegdöbbentőbb példája ennek az átgondolatlan pazarlásnak, hiszen az ottani laktanya korszerűsítésére 2004-ben, vagyis a bezárása előtt egy évvel költöttek el mintegy 250 millió forintot a szaktárca költségvetéséből. Úgy tűnik, hogy fölöslegesen fizettek ki 2002-ben a laktanya-rekonstrukciós programban 138,8 millió forintot a szombathelyi laktanyára is a HM büdzséjéből, mert az inkább a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát gazdagította, amelynek ingyen adták át az objektumot 2004-ben, hogy ott börtönt alakítsanak ki.
2004 és 2008 között a bezárt ingatlanokból ugyanakkor sikerült dobra verni tizenötöt, de az adásvételek után a hivatalos adatok szerint összesen 14,2 milliárd forint folyt be a HM kasszájába. Ez azért is különös, mert az utóbbi években csak a XI. kerületi Petőfi laktanya és a Zrínyi egyetem Üllői úti campusának eladásából több mint tízmilliárd forint folyhatott be, és akkor még nem beszéltünk a szaktárca szintén értékesített, igen értékes hűvösvölgyi objektumáról.
A honvédség vagyonát nagymértékben csökkentette az is, hogy számtalan ingatlant adtak át ingyen az önkormányzatoknak és egyéb költségvetési szerveknek. Az elmúlt négy évben 106 önkormányzat kapott meg a HM-től különböző ingatlanokat ingyen, több mint harmincötmilliárd értékben. Ezzel 304, önálló helyrajzi számmal rendelkező – összesen 2111 hektár nagyságú – katonai célú ingatlan került ki a honvédség kezeléséből. Az ingatlanok kiáramlása ezzel sem fejeződött be, nemrégiben csaknem nyolcvanezer futballpályának megfelelő alapterületű ingatlancsomagot adott át a szaktárca Szilvásy György rabosított volt titokminiszter munkaadó cégének, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az átadott létesítmények között laktanyák, kiemelt nyaralóövezetekben lévő csapatpihenők és honvédüdülők is vannak. Eladhatják emellett a közel 170 hektáros nagykanizsai repülőteret, s erre a sorsra juthat a katonai hírszerzés budapesti épülete is. A honvédelmi tárca közlése szerint a 2005 és 2008 közötti időszakban befolyt 14,2 milliárd forintos ingatlanelidegenítési bevételt persze teljes egészében felhasználták, talán mondanunk sem kell, hogy nem másra, mint a HM EI Zrt. által is támogatott laktanya-rekonstrukciós program feladataira. A minisztérium tájékoztatása szerint az objektumokban felújították többek között az egészségügyi ellátást célzó létesítményeket, a legénységi elhelyezési épületeket, a haditechnika elhelyezésére, illetve ellátására szolgáló épületkomplexumokat, valamint a csapatművelődési otthonokat, a sportlétesítményeket és az oktatási létesítményeket, és a konyha-étterem épületeket. Az utóbbi korszerűsítések eredményességére azért is érdemes külön figyelni, mert lapunk dokumentumok alapján tárta fel, hogy egy intézkedési terv alapján a már sokat emlegetett HM EI Zrt. közreműködésével a helyőrségek étkeztetésének kiszervezését fontolgatják a HM-ben. A konyhák felújítása tehát igen fontos feladat lehet a tervezett magánosítás előtti években.
Az elmúlt nyolc évben bezárt katonai objektumokat egyébként szinte lehetetlen lenne felsorolni egy cikkben. Ezért csak néhány példát említünk. Elköltözött Nagyorosziból a légvédelmi rakétaezred, miután a laktanyában új lőteret építettek ki, félmilliárd forintot szántak a felújításra és a fenntartásra. 2004-ben megszűnt Pécsett a tüzérdandár, amely közvetve csaknem nyolcezer pécsit érintett. Bezárt a taszári bázis, amely korábban több mint félmilliárd forintba került az államnak. És, ahogyan már említettük, lakat került a legjelentősebb kiképzőközpontokra is Szabadszálláson, Szombathelyen, és Tapolcán.
Az ingatlanértékesítés hosszú távú, átgondolt koncepciója alapján feltehetőleg szintén milliárdokat lehetett volna megtakarítani, ha nem költöttek volna százmilliókat olyan laktanyákra és üdülőkre, amelyeket később értékesítenek, vagy átadnak a településeknek. Az ingatlanok őrzése persze szintén milliárdokba kerül. Ha azonban csak az ÁSZ jelentésében szereplő 733,4 millió fölöslegesen elköltött fejlesztési pénzt spórolták volna meg, és azt a 35 milliárdot, amennyit értek az önkormányzatoknak átadott inatlanok, katonánként több mint kétmillió forint maradhatott volna a HM kasszájában.
Információink szerint a HM-nél újabban azt tervezik, hogy bezárják a honvédség három nagy logisztikai és raktárközpontját, hogy Táborfalván egy új központi logisztikai bázist húzzanak fel magánbefektetők közreműködésével. Így ismét felszabadulhat három ingatlan.
Mivel a HM egyik közleményében arra hivatkozott, hogy a katonák azért vannak különlegesen jó helyzetben, mert a missziókban akár kettő- és ötezer dollár pluszpénzt is kereshetnek havonta a féléves szolgálat alatt, a következő cikkünkben kitérünk arra is, mit jelentett az elmúlt években missziós katonának lenni a Magyar Honvédségnél, és mennyit takaríthatott volna meg a HM, ha nem harcolunk békefenntartóknak nevezett járőrcsapatokkal kétes célokért Irakban vagy Afganisztánban.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
