Ezzel szemben Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda Egyesület elnöke közölte: a gárdisták folytatják munkájukat. A bíróság egyúttal elutasította azt a védekezést, amely az egyesület és a mozgalom különállására hivatkozott. Az ítélőtábla szerint az egyesület által életre hívott mozgalom egy anyaszervezeten belüli közösség, ráadásul ha egy társadalmi szervezet a céljait egy másik szervezeten keresztül valósítja meg, akkor nem hivatkozhat különállóságára.
– Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel – mutatott rá indoklásában a másodfokú bíróság. Kiemelték: a gárda olyan helyszíneken tartott demonstratív felvonulásokat, ahol etnikai feszültségek voltak, felbomlóban volt a közrend, és jelentős arányú a cigányok számaránya. Ezek a demonstrációk sértették az ott élők egy részének a jogait és szabadságát, ráadásul a konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították. Az ítélet elismeri, erőszakos cselekmények valóban nem voltak a felvonulások idején, de azok magukban hordozták az erőszak veszélyét, ami a közrend és a köznyugalom, így a biztonsághoz és a szabadsághoz való alkotmányos jogok sérüléséhez vezetett. A bíróság a „foglyul ejtett közönség” meghatározással jellemezte a felvonulásokat kényszerűségből elszenvedőket – az ítélet szerint az ő jogaik sérültek elsősorban.
*
Ugyanakkor az elsőfokú bírósággal szemben a Fővárosi Ítélőtábla úgy találta: a cigány kisebbség emberi méltósághoz fűződő jogai nem sérültek, mivel emberi méltósága csak személyeknek, nem pedig közösségeknek van. A jogerős határozat arra is rámutat: önmagában sem a gárdisták egyenruhája, sem a szónoklatok, sem a vonulás nem feltétlenül lépte volna túl a jogszabályok szabta kereteket, de ezek együttesen igen. Az ítélőtábla szerint a gárda volt főkapitánya, Dósa István sárbogárdi szónoklata kifejezetten fajgyűlölő megnyilvánulásokat is tartalmazott, például amikor a zsidóságot „idegenszívű nemzetvesztőként” aposztrofálta. Hasonlóan túllépték a véleménynyilvánítás szabadságát a gárdisták cigányokkal kapcsolatos kijelentései. Czukorné Farsang Judit bíró, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke hangsúlyozta, a jogszabály egyedül a feloszlatást említi mint lehetséges szankciót, ami az alperes védekezésével szemben nem tekinthető aránytalannak a fentiek tükrében.
Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője az ítélethirdetés után bejelentette: rendkívüli jogorvoslatot nyújtanak be a Legfelsőbb Bíróságra, és ha úgy alakul, a strasbourgi bíróságig is elviszik az ügyet. Vona Gábor pedig közölte: hiába szüntették meg az egyesületet, a gárdisták folytatják munkájukat. Hozzátette: az eljárás tétje az volt, hogy a másodfokú bíróság képes-e ellenállni a hazai és a nemzetközi politikai nyomásnak, de ez nem sikerült. Hozzáfűzte: az ítéletnek „beláthatatlan következményei” lehetnek, hiszen az „szembemegy a magyar társadalom igazságérzetével”. Emlékezetes, a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását azután kezdeményezte a Fővárosi Főügyészség, hogy a gárdisták 2007 decemberében felvonulást tartottak Tatárszentgyörgyön az egyre jobban elharapódzó „cigánybűnözés” ellen. A felvonulást a parlamenti pártok mellett a köztársasági elnök is elítélte.
