Ki ne találkozott volna lefizethető rendőrrel, aki a közúti ellenőrzéskor kifejezetten a pénzre utazik, és néhány ezer forint fejében hajlandó szemet hunyni a tartalék izzók hiánya felett? Korábban azt hittük, hogy ha bűnelkövető rendőrökről beszélünk, akkor elsősorban az ilyen egyenruhásokat kell közéjük sorolni. 2006 őszén megtapasztaltuk, hogy vannak rendőri vezetők, akik bármilyen törvénysértő parancsot képesek kiadni, ha azt a szocialista politikai vezetés elvárja tőlük. A békés tüntetők szétveréséért, a rendszerbe sem állított gumilövedékes fegyverek használatáért vagy az azonosító jelvények levetetéséért a hajuk szála sem görbült ezeknek a parancsnokoknak. A jogsértő parancsot végrehajtó rendőrök némelyikét ugyan utolérte az igazságszolgáltatás, de a többség a maszkoknak és az azonosítók hiányának köszönhetően megúszhatta a büntetést.
Aztán 2007-ben jött a Zsanett-ügy: a lány vallomása szerint öt rendőr megerőszakolta őt, de számos ellentmondás vetődött fel az ügyben, így máig nem emelt vádat az ügyészség az állítólagos erőszakoskodók ellen. Viszont a hatalmas vihart kavart ügybe belebukott a teljes rendőri vezetés.
A mundérnak már nincs becsülete
Az utóbbi hónapokban is számos nagy port felvert rendőri bűncselekmény történt, amelyek ismét ráirányították a figyelmet az egyenruhások jogsértéseire. Éppen a napokban lepleződött le egy álrendőrökből álló rablóbanda, amelynek felkészítésében két rendőr is részt vett. Hatósági intézkedésnek álcázott rablásaikat tavaly nyár óta követték el: a fővárosban összesen 18-at, vidéken pedig hatot. Csepelen például egy autó-motor kereskedésben tartottak házkutatást éjszaka, az őr a „rendőrök” határozott fellépése és a lefoglalási jegyzőkönyv miatt nem gyanakodott, hagyta, hogy elvigyék a „bizonyítékként lefoglalt” teherautót és hat motort. Az ügyben eddig összesen 18 embert tartóztattak le, köztük egy már leszerelt, illetve egy a bűncselekmények idején még aktív rendőrt is. Feltehetőleg ők tanították be a bérrablóknak, hogyan kell „szakszerűen” intézkedni. Az még kérdéses, hogy a bűncselekmény-sorozatnak lesznek-e további rendőri gyanúsítottjai.
Eközben július első napjaiban a Miskolci Nyomozó Ügyészség korrupció miatt vádat emelt 16 autópálya-rendőr ellen, akik a vádirat szerint több mint félszáz esetben hamisították meg a rendőri jelentéseket vagy a baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyveit. Őket kötelességszegéssel elkövetett hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt – bűnösségük megállapítása esetén – öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti a bíróság.
Ugyancsak a napokban történt, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság első fokon hét év börtönbüntetésre ítélt egy vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással vádolt volt miskolci kábítószer-nyomozót, aki jogellenesen tartott házkutatásokat, állított elő vélt bűnelkövetőket, ráadásul lakásában engedély nélküli géppisztolytöltényeket is találtak.
Nagy port kavart annak a készenlétis rendőrnek az esete is, aki néhány napja a II. kerületben kirabolt egy járókelőt. A szolgálaton kívüli rendőr törzsőrmester, N. J. egy darabig követte az oldaltáskáját lazán átfogó férfit, majd egy óvatlan pillanatban odalépett mellé, és kitépte a kezéből. A megtámadott férfi próbálta tartani a több mint nyolcvanezer forintot és háromszáz eurót tartalmazó táskát, de a rendőr volt az erősebb, és zsákmányával futásnak eredt. Balszerencséjére a közelben cirkáltak kollégái, akik elfogták őt. Bár a kirabolt járókelő hiánytalanul viszszakapta pénzét, Bencze József országos rendőrfőkapitány szerint a rendőrség erkölcsi kára felmérhetetlen. A törzsőrmestert azonnal eltávolították a testületből.
Alvilági szálak és korrupció
Azon törvénysértések mellett, amelyekért bármely állampolgárt felelősségre vonnak, léteznek katonai bűncselekmények is. Idetartozik például a jelentési kötelezettség megszegése, a bujtogatás vagy az elöljárói hatalommal visszaélés. Előfordulnak olyan bűncselekményformák, amelyek az általános büntető jogszabályok szerint is büntetendők ugyan, de rendőrként elkövetve közvetlen támadást jelentenek a rend és a fegyelem ellen, aláássák a hatóságba vetett közbizalmat, ezért súlyosabb megítélés alá esnek. Ilyen például a bántalmazás hivatalos eljárásban, amelyet a Legfőbb Ügyészség által lapunknak megküldött hivatalos statisztikák szerint tavaly 32, idén pedig fél év alatt két esetben követték el egyenruhások.
A korrupciós bűncselekményeket rendőrök esetében súlyosabban büntetik, mint egy civilnél, mert ekkor az egész állam tekintélyén esik csorba. Frankberger Ferenc, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (RSZVSZ, a belső elhárítás) vezetője korábban a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: pénzért teljes nyomozati akták megszerezhetők. – Arra is volt már példa, hogy egy középvezető kenőpénzért félretett egy aktát, s ha az RSZVSZ nem lép, senkinek nem tűnt volna fel az ügy elévüléséig, és az elkövetők elkerülhették volna a felelősségre vonást – tette hozzá Frankberger Ferenc. Az RSZVSZ egyébként nemcsak a rendőrség, hanem a katasztrófavédelem, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervek tagjai által elkövetett jogsértések felderítésére jött létre tizenöt esztendeje. Frankberger nyilatkozatában azt is elmondta: az alvilágnak a járőrtől a rendvédelmi szervek legfelsőbb vezetéséig minden szinten szüksége van emberre, ezért a szervezett bűnözés rendvédelmi támogatás nélkül nem tud működni.
Szima Judit, a Tettrekész rendőrségi szakszervezet főtitkára a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a legsúlyosabb problémát nem a közrendőrök által elkövetett kisebb visszaélések, hanem a rendőri vezetőkhöz köthető ügyek jelentik. – A szakszervezet az elmúlt esztendőkben számos büntetőfeljelentést tett a visszaélések miatt, de azokat többnyire eredménytelenül lezárták – hangsúlyozta Szima Judit.
Szerettük volna megtudni, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) milyen lépéseket tett a rendőrségen belüli korrupció felszámolására, de kérdéseinkre lapzártáig nem kaptunk választ az ORFK sajtóosztályától.
Tüntetésfóbia
A 2002-es hatalomváltás, de különösen 2006 ősze óta reflektorfénybe került a rendőrség közrendvédelmi arculata. A hatóságnak elvileg az lenne a feladata, hogy biztosítsa az állampolgárok gyülekezéshez és szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogait, amelyeket nemzetközi szerződések és a magyar alkotmány is kiemelten véd. Ehhez képest a rendőrség sorozatban akadályoz, tilt meg vagy oszlat fel tüntetéseket mondvacsinált (értsd: politikai) okokból. Ilyen esetekben utólag a bíróság rendre azt állapítja meg, hogy az intézkedés jogsértő volt. 2006 óta sok tíz millió adóforintot volt kénytelen kifizetni a rendőrség a jogtalanul elhurcolt, megvert tüntetőknek.
Schiffer András ügyvéd lapunknak elmondta: még 2007 nyarán jogvédők kérték a rendőrség vezetőit, hogy készítsenek egy úgynevezett fehér könyvet, amelyben kendőzetlenül feltárják, milyen jogsértéseket, visszaéléseket követett el a rendőrség a politikai tüntetések tiltásával, feloszlatásával és a gyülekezési jogukkal élni kívánók bántalmazásával 2003-ig visszamenőleg. Ez a könyv nemcsak a büntetőjogi, hanem a szakmai és a politikai tapasztalatok levonását szolgálhatta volna, ha elkészül. Ehelyett Schiffer András szerint azt tapasztaljuk, hogy a hatalom továbbra is politikai célokra használja fel a rendőrséget, és nem csupán a szélsőjobboldali szervezetek ellen. Emlékeztetett, a Lehet Más a Politika nevű párt – amelyben Schiffer is szerepet vállal – két rendezvényét is jogellenesen zavarta meg, illetve oszlatta fel a rendőrség a közelmúltban. – Jellemző, hogy legutóbb amiatt indítottak szabálysértési eljárást a párt öt aktivistája ellen, mert a zöld munkahelyteremtésre való figyelemfelhívásként zöld gallért tettek Kossuth Lajos szobrára – mutatott rá a jogvédő, hozzátéve: végül a bíróság felmentette őket. Schiffer András szerint a demokratikus jogállamiságunk múlik azon, hogy a következő kormány feltárja az elmúlt években elkövetett rendőri jogsértések hátterét.
Hasonlóan vélekedett Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, aki szerint a következő kormány nem kerülheti meg, hogy átfogó vizsgálatot indítson a rendőri vezetés és az állomány súlyos jogsértéseinek feltárására. Akik fennakadnak a rostán, azokat el kell távolítani a testületből, mert akadályozzák, hogy a rendőrség amúgy is megtépázott tekintélye helyreálljon. A volt büntetőbíró példaként említette: egy tisztességes kormányzat nem hagyhatja, hogy rendőrei sorra bukjanak le hamis tanúzás miatt a bíróságon mindenfajta következmény nélkül, vagy hogy megúszhassa a felelősségre vonást az összevert tüntető telefonját elemelő, majd azt a kollégájának eladó rendőr. Völgyesi Miklós szerint a békés tüntetők összeverésére szakosodott rendőröket át kellene vezényelni az ország északkeleti, bűnözéstől fertőzött megyéibe. – Ott mutassák meg, mennyire bátrak, és ne a nyugdíjas nagymama elhurcolásában éljék ki magukat, mint ahogy azt legutóbb július 4-én láthattuk – fogalmazott a volt büntetőbíró.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
