Sokasodó zivatarfelhők a Balatonnál

Nehéz megmondani, hogy a 90 kilométer óránkénti sebességet meghaladó széllökésekkel járó viharok a globális éghajlatváltozás következményei-e, de a korábbiaknál melegebb, szárazabb nyarak kedveznek a hevesebb zivatarok kialakulásának. Az utóbbi hetekben a Balatonnál is gyakoribbá váltak a jégesővel érkező orkánok, amelyek miatt egyre fontosabb szerep jut az előrejelzéseket készítő siófoki obszervatóriumnak.

Feltűnhet a Balatonnál nyaralóknak vagy a rendszeresen vízre szállóknak, hogy az elmúlt három-négy évben megnőtt az erős viharok gyakorisága. E tapasztalatot a meteorológiai mérések is megerősítik: míg 1996 és 2006 között átlagosan négy-öt olyan nap volt, amikor a Balatonnál a legerősebb széllökések meghaladták a 90 kilométeres óránkénti sebességet, addig 2008-ban tizenkét orkánszerű vihar söpört végig a legnagyobb tavunkon – tudtuk meg Horváth Ákos meteorológustól. Az OMSZ siófoki obszervatóriumának vezetője szerint a melegebb, szárazabb nyarak kedveznek a heves zivatarok kialakulásának. A tó térségében főként májusban és júniusban gyakoriak a hosszú élettartamú, örvénylő zivatarfelhők, az úgynevezett szupercellák, vagy az egymást erősítő, gyakran vonalba rendezett zivatarláncok. Ezeket a Balatonnál is orkán erejű szélvihar és jégeső kíséri.
– A hetvenöt éves balatoni viharjelzés szerepét felértékelik az egyre pontosabb előrejelzések, a siófoki obszervatóriumban a legmodernebb meteorológiai és számítástechnikai eszközök felhasználásával készülnek a prognózisok – mondja a szakember.
A figyelmeztető balatoni viharjelző lámpák elsőfokú jelzésnél percenként 45, másodfokú jelzésnél 90 felvillanást bocsátanak ki. Az elsőfokú viharjelzést akkor adja ki az obszervatórium, ha a szél ereje 40 kilométeresnél erősebb, a másodikat, ha a széllökések ereje a 60 kilométeres óránkénti sebességet is meghaladja.