Tisztáldozat: lemondott Laborc Sándor

Saját kérésére felmentette tegnap a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatói posztjáról a miniszterelnök Laborc Sándort. A Fidesz szerint a lemondás összefüggésben állhat azzal, hogy Laborc feljelentései elvéreztek az UD-ügyben, illetve azzal, hogy Szilvásy György után esetleg éppen ő lesz a büntetőügy következő gyanúsítottja. Az ellenzéki párt szerint Draskovics Tibor szerepét is tisztázni kell, aki a jogellenes telefonlehallgatásokra engedélyt adott.

Viharos két év
2007. június 1.: Galambos Lajos távozása után Laborc Sándor lett az NBH megbízott főigazgatója.
2007. november 23.: az SZDSZ tartózkodása miatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága nem támogatta a KGB-akadémián végzett Laborc kinevezését.
2007. december 17.: a szakbizottsági elutasítás ellenére Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kinevezte Laborc Sándort a főigazgatói posztra.
2008. szeptember 10.: államtitoksértés, magántitok jogosulatlan megismerése, számítástechnikai rendszer feltörése, lőfegyverrel visszaélés és adócsalás miatt Laborc büntetőfeljelentést tett az UD Zrt. vezetői ellen.
2009. július 3.: a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a vagyonvédelmi cég vezetői ellen.
2009. július 10.: Demeter Ervin (Fidesz) arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy azonnali hatállyal mentse fel tisztségéből az UD Zrt. elleni, kudarcba fulladt hajtóvadászat gyakorlati végrehajtóját, Laborc Sándort.
2009. július 20.: Laborc Sándor lemondott az NBH főigazgatói posztjáról.

Felmentését kérte tegnap Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, amelynek Bajnai Gordon miniszterelnök szeptember 1-jei hatállyal eleget is tett. Laborc azzal indokolta lemondását, hogy „olyan anomáliákat érzékelt az UD Zrt. ügyében folyó vizsgálat kezelésében a nyomozó hatóság, illetve az ügyészi szervek részéről, amelyek a feljelentés pontjainak nagyobbik részében a nyomozás megszüntetéséhez vezettek, és ez nem teszi számára lehetővé, hogy a jövőben teljes értékű munkát folytasson”. A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint a kormányfő „érdemei elismerése mellett” mentette fel tisztségéből a főigazgatót, akinek megköszönte az NBH „sikeres átszervezését”, és hogy „egy sor feladat megoldásában – így legutóbb az úgynevezett Magyarok Nyilai csoport felfedésében – a rendőri szervekkel szorosan együttműködve eredményes munkát végzett”. A közlemény szerint Laborc ténykedése „elismerésre talált a baráti országok hasonló szolgálatainál is”. Laborc utódja szeptember 1-jétől Balajti László dandártábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jelenlegi főigazgatója lesz, akit Ficsor Ádám titokminiszter javasolt a posztra.
Demeter Ervin, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja a távirati irodának úgy reagált a hírre: Laborc pártpolitikai célokra használta a szolgálatokat például az önkormányzatok megfigyelésekor vagy az UD-ügyben, és szerinte csak idő kérdése, hogy ez utóbbi bűnügyben mikor hallgatják ki gyanúsítottként. Az ellenzéki politikus rámutatott: Laborcot szakmailag és emberileg is alkalmatlannak tartották kezdetektől fogva az NBH vezetésére, mert a hivatal feladata „nem pártérdekek szolgálata, hanem a nemzet biztonságának a megóvása”. Demeter Ervin szerint az vezetett a főigazgató bukásához, hogy az általa kezdeményezett nyomozásokat elutasították, korábbi főnökét, Szilvásy György volt titokminisztert pedig gyanúsítottként hallgatták ki az UD-ügyben, így a főigazgató helyzete is tarthatatlanná vált. – Felvetődik a kérdés, hogy nem esik-e egybe az ő gyanúsítotti idézésével a lemondása – fogalmazott a fideszes képviselő, aki szerint Laborc Sándort ugyanabban a jogosulatlan adatkezelésről szóló ügyben hallgathatják ki, mint amelyikben meggyanúsították Szilvásy Györgyöt.
*
Emlékeztetett: több mint egy hete egy sajtótájékoztatón arra szólította fel Bajnai Gordon miniszterelnököt, távolítsa el Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt a közéletből, így a kérésének csak a fele teljesült, hiszen Szilvásy továbbra is a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és koordinációs főigazgatója. Az ominózus sajtótájékoztatón egyébként Demeter Ervin azt is sürgette, hogy tisztázzák Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerepét, hiszen ő adta ki az utasítást az UD Zrt. vezetőinek telefonlehallgatására. A fideszes politikus rámutatott: alapesetben a lehallgatásra csak a bíróság adhat engedélyt, de Szilvásyék azt a hamis látszatot keltették, hogy köztörvényes bűncselekmény történt, és erre hivatkozva kerülték meg a bírói utat. – Azonban kiderült, hogy az UD Zrt. nem követett el bűncselekményt, így a lehallgatás jogalapja koholmány volt – hangsúlyozta Demeter Ervin.
Tóth Károly (MSZP), a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke úgy látja, miután megszüntették az UD-ügyben az eljárást, emberileg érthető és tisztességes, hogy a főigazgató bejelentette a lemondását.
Gulyás József (SZDSZ), a nemzetbiztonsági bizottság tagja szerint várható volt a lemondás, hiszen Laborcnak kulcsszerepe volt az UD Zrt.-ügyben. A politikus utalt arra: Laborc Sándor hivatalba lépése előtt a bizottságban vita folyt a kinevezéséről és annak előkészítéséről. A testület épp a kormánypárti Gulyás „nem” szavazatával végül nem támogatta, hogy ő legyen az NBH főigazgatója – Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő a szakminiszter javaslata alapján ennek ellenére kinevezte őt. – Bízom benne, hogy most nem követ el hasonló hibát a titokminiszter – mondta az SZDSZ-es képviselő.
Az UD ellenlépésre készül
Futó Barnabás, az UD Zrt. jogi képviselője szerint nem kizárt, hogy védencei hamis vád miatt eljárást indíthatnak, amelynek végén akár gyanúsítottá is válhat Laborc Sándor. Az ügyvéd szerint ugyanis szokatlan módot választott Laborc az „igazság” kiderítésére: személyesen – tehát nem az NBH nevében – tett feljelentést az általa vélelmezett bűncselekmények miatt, ráadásul nem ismeretlen tettes ellen, hanem konkrétan megnevezve az UD Zrt. munkatársait. – Így könnyebb lesz ellene eljárást kezdeményezni – mondta Futó –, de ehhez előbb meg kell várni, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozást megszüntető határozata jogerőre emelkedjen. Ugyanis a döntés ellen Laborc még panasszal élt, de ha a hatóság továbbra is fenntartja a két héttel ezelőtti határozatát, akkor az már jogerőre emelkedik.
Ha bebizonyosodik, hogy valaki hamis vádat fogalmazott meg, akkor a büntető törvénykönyv rendelkezése szerint több év börtönre is ítélhetik.
Ismert, tavaly szeptemberben Laborc Sándor feljelentése alapján indult nyomozás az UD Zrt. nevű vagyonvédelmi cég két vezetője és két munkatársa ellen államtitoksértés, magántitok jogosulatlan megismerése, számítástechnikai rendszer feltörése, lőfegyverrel való visszaélés és adócsalás miatt. Azonban a feljelentésben foglalt állítások sorra megdőltek, és az NNI, illetve a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága július elején bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárásokat a cég ellen. Kiderült, hogy Laborc feljelentésével és Szilvásy György többször megismételt rágalmaival szemben a cég nem hatolt be a kormányzati szervek informatikai rendszerébe. Ennek alapja egy lehallgatott telefonbeszélgetés volt, amelyben az UD vezető informatikusa a saját Macintosh (rövidítve: Mac, ejtsd: mek) gépének operációs rendszerébe való belépésről beszélt, de azt a titkosszolgálatoknál tévesen úgy értették, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) könyvtárába akar behatolni. A nyomozók semmilyen kémprogramot nem találtak, pedig Szilvásy arról is tényként beszélt.
Védték a Molt
A lapunk birtokába került nyomozást megszüntető határozatból kiderült: a Laborc Sándor és Szilvásy György által sugallt hackeléssel szemben mindössze annyi történt, hogy a Mol Nyrt. szerződést kötött az UD Zrt. érdekeltségébe tartozó céggel az olajtársaság informatikai rendszerének átvilágítására, és ennek során védelmi céllal figyelőszoftvert telepítettek a Mol kommunikációs rendszerére. Ismert, a magyar olajcég vezetése azért keresett technikai támogatást, mert a Mol feletti befolyás megszerzésére külföldről nagy erőket mozgató manőverek indultak, és a gyanú szerint házon belülről bennfentes információk kerültek az ellenérdekelt gazdasági csoportok kezébe. A Laborc-féle feljelentésben lőfegyverrel visszaélés is szerepelt, de azt még tavaly ősszel megszüntették, mivel hamar kiderült, hogy a vagyonvédelmi cég székhelyén tárolt muzeális Kalasnyikovot szabályszerűen hatástalanították.
A Laborc-féle feljelentés alapján indult nyomozásból további mintegy tucatnyi büntetőeljárás sarjadt. Két büntetőügyben (szerzői jogok megsértése, és haditechnikai és kettős felhasználású termékkel való visszaélés)az NNI folytat büntetőeljárást ismeretlen ellen. Két, hivatali visszaélés miatt indult eljárás a Budapesti Nyomozó Ügyészségen fut. Ezek azután indultak, hogy az UD Zrt.-nél tartott házkutatáskor olyan iratokat találtak, amelyeket valaki jogellenesen szivárogtatott ki rendőrségi adatbázisból.
A több szálon futó büntetőügynek eddig egyetlen gyanúsítottja van: Szilvásy György, akit egyrendbeli hivatalos személyként folytatólagosan elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettével gyanúsított meg az ügyészség a közelmúltban, amiért jogosulatlanul kezelte az UD Zrt. egyik vezetője és két fideszes politikus közötti lehallgatott telefonbeszélgetések hanganyagát.
Az MDF-es szál
Szilvásy mellett két további gyanúsítottja is lehet az ügynek: Dávid Ibolya és Herényi Károly. Őket egyelőre mentelmi jog védi, amelynek felfüggesztését már kikérte a legfőbb ügyész. Géczi József Alajos elnök (MSZP) azonban nem hívta össze az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságát, így a két politikus mentelmi jogának felfüggesztéséről már csak ősszel dönthet a parlament. Balsai István, a mentelmi bizottság fideszes alelnöke azt nyilatkozta, messzemenően rombolja a parlament tekintélyét a Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es, jelenleg független országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos ügy szeptemberre halasztása.
Az MDF elnöke és volt parlamenti frakcióvezetője az ügyészség szerint megalapozottan gyanúsítható kétrendbeli személyes adattal visszaéléssel, illetve Herényi egyrendbeli kényszerítés bűntettével is, miután az OTP elnöke és az UD Zrt. vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetés leiratát közzétették, illetve a frakcióvezető annak nyilvánosságra hozásával próbálta visszalépésre bírni a Dávid Ibolya elnöki posztjára aspiráló Almássy Kornélt.

Bomba a focilabdában? Focilabdába rejtve két és fél kilogramm robbanóanyagot dobott volna Paizs József szocialista országgyűlési képviselő, szigetvári polgármester háza elé a Budaházy Györgyhöz köthető Magyarok Nyilai szervezet – tudta meg az érintettől tegnap az MTI. Az ügyet vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, Fazekas Géza nem kívánta megerősíteni a szigetvári polgármester állítását.

Vezércikk a 7. oldalon