A kistafírozott BKV-vezető távozik

Lapunk leleplező cikke után négy nappal, tegnap távozott posztjáról Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV humánpolitikai igazgatója, akiről megírtuk: tavaly márciusban prémiumokkal együtt mintegy százmilliós végkielégítést kapott, de azóta is zavartalanul dolgozhatott a vállalatnál négymilliós átlagbérért.

A BKV közleménye szerint Szalainé távozására a korábbi közös megegyezés módosításával nyílt lehetőség, a megüresedő személyzeti vezetői posztra pedig pályázatot írnak ki, amelyet addig ideiglenesen Sziebert György jogi igazgató lát el. A közlekedési vállalat cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a távozó igazgató fölajánlotta volna a gigantikus végkielégítés visszafizetését.
Lapunk megkeresésére Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója elismerte: maga Szalainé kezdeményezte a távozását. Arra a kérdésünkre, hogy megkapja-e szolgálati autóját a távozó személyzeti vezető, amire szerződése alapján elvileg lehetősége lett volna, a szóvivő nemmel válaszolt, hozzátéve: Szalainé nem igényelte a járművet, és egyéb járandóságot sem kap.
*
A Magyar Nemzet információja szerint Szalainé Szilágyi Eleonóra tavalyi végkielégítésében az is szerepet játszhatott, hogy néhány hónapon belül eléri a nyugdíjkorhatárt, és akkor a jogszabályok értelmében már nem fizethettek volna neki ilyen címen nagy összegeket.
Trinn Gábor munkajoggal is foglalkozó ügyvéd lapunknak úgy nyilatkozott: ha a végkielégítéssel kapcsolatos sajtóhírek igazak, akkor az ominózus szerződés nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik, ezért a polgári törvénykönyv és a munka törvénykönyve értelmében semmis. A szakértő kiemelte: nemcsak az összeg aránytalansága és a BKV milliárdos veszteségei miatt ütközik jó erkölcsbe a megállapodás, hanem célját tekintve is, hiszen a végkielégítés annak jár, akinek megszüntetik a munkaviszonyát, ehhez képest a sajtóhírek szerint a személyzeti vezető tovább dolgozhatott. Értelmezhetetlen a 16 milliós titoktartási pénz kifizetése, hiszen élő munkaviszony esetén amúgy is titoktartás köti a munkavállalót – mutatott rá Trinn Gábor. Szerinte az ügyletnek nemcsak polgári jogi, hanem akár büntetőjogi következményei is lehetnek. Hozzátette: a cég vezetése, a tulajdonosok vagy a felügyelőbizottság oldaláról fölvetődhet a szerződés semmisségének kinyilvánítása és a kifizetett összeg visszakövetelése.
Tegnap ülésezett a BKV felügyelőbizottsága. Ezen Vitézy Dávid, a Fidesz delegáltja azt javasolta: a vezérigazgató tárgyaljon Szalainéval, és próbáljon megállapodni, hogy egy minimális juttatást leszámítva fizesse vissza a végkielégítést; ha erre nem hajlandó, akkor a BKV kérje a szerződés semmisségének megállapítását a bíróságtól. A javaslatot az SZDSZ-es és MDF-es tagok mellett a szakszervezetiek is leszavazták. A vita hevében az egyik érdekvédő megemlítette, mások még Szalainénál is nagyobb végkielégítést kaphattak.
Székely Gábor, a felügyelőbizottság elnöke azt mondta: a cég belső ellenőrzési igazgatósága tíz napon belül kivizsgálja az esetet. Azt állította: a szerződés megkötése nem ütközik jogszabályba, de a belső vizsgálatnak azt is ki kell derítenie, hogy erkölcsös volt-e.
Kocsis István vezérigazgató közölte: Szalainé önmaga mondott le a körülmények miatt. Hangsúlyozta: akár személyi következményekkel is járhat a vizsgálat. Arra a kérdésre, hogy helyettesére, Balogh Zsoltra gondol-e, nem válaszolt.

Kocsis védekezik. A BKV felügyelőbizottsága tegnap meghallgatta Kocsis István vezérigazgatót a Magyar Villamos Művek (MVM) által kötött szerződések ügyében. Kocsis a bizottság nyilvánosságra hozott határozata szerint írásos nyilatkozatot tett arról is, hogy jelenleg semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és közhiteles dokumentumokkal igazolta, hogy feleségének nincsen köze a Jadran Investments Limited nevű céghez.