Nagy a spórolás az egészségügyben

A spórolás miatt általánossá vált, hogy a kórházak olyan betegeket is továbbküldenek más intézményekbe, akiket helyben is el tudnának látni. Nem ez az egyetlen útja a költségek csökkentésének: egyes helyeken már nem engedik az orvosoknak a sebvarrógép használatát, egyszer használatos eszközöket újraalkalmaznak, vagy raktárnak adják bérbe a kórház egy részét.

Kaposvári védekezés. Más egészségügyi intézményekhez hasonlóan a Kaposi Mór Oktató Kórház több társasággal, köztük a Seffer és Renner Magánklinika Kft.-vel állt szerződéses kapcsolatban e tárgyban – áll a kaposvári kórház nyilatkozatában. A keretmegállapodás őssejtek gyűjtésére, tárolására vonatkozott, kizárólag kutatási és nem kezelési céllal, a kórház az őssejtek gyűjtéséért semmiféle ellenszolgáltatásban nem részesült. Ismert, öt éve – még Gyenesei István közgyűlési elnöksége idején – a kaposvári oktató kórház, a Kaposvári Egyetemhez tartozó onkoradiológiai intézet (ma Egészségügyi Centrum) és a Seffer és Renner Magánklinika a tudományos és szakmai kapcsolat érdekében konzorciumot hozott létre. (Úgy tudjuk, az együttműködési szerződése érvényben van.) A konzorcium létrejöttét egyébként Gyenesei István is megerősítette, arra azonban a volt közgyűlési elnök nem emlékszik, hogy az együttműködési megállapodást ő vagy az egyik vezetőtársa ellátta-e kézjegyével. (G. J. A.)

Minden magyarországi kórház menekülési útvonalakat keres a kritikusan alacsony finanszírozás miatt. Ennek egyik formája, hogy továbbküldik a betegeket – nyilatkozta lapunknak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Azután, hogy kiderült: az Országos Onkológiai Intézet betegek százait tette hosszú várólistára, vagy – többek szerint – küldte vissza ellátás nélkül abba a kórházba, ahonnan odairányították őket. A betegeket elvileg csak akkor lehetne máshová küldeni, ha olyan speciális ellátást igényelnek, amelyet szaktudás és felszereltség hiányában a területileg illetékes gyógyítóhelyen nem tudnak biztosítani. Az onkológiai intézet vezetőhelyettese, Ottó Szabolcs lapunknak elmondta: hozzájuk sok esetben érkeznek olyanok, akiket lakóhelyükön is tudtak volna kezelni.
A betegek továbbküldözgetésének oka, hogy az egészségbiztosító csak az elvégzett munka egy részét finanszírozza teljes értéken, a fennmaradó teljesítményért viszont csak csökkentett összeget utal. A kórházak azért irányítják tovább a költséges ellátást igénylő pácienseket, hogy a teljesítményüknek minél kisebb része essen ebbe a rosszul finanszírozott tartományba. Varga Ferenc hangsúlyozta: a helyzetet súlyosbítja, hogy 2007-ben rosszul határozták meg az intézmények területi ellátási kötelezettségét és – miután ebből számították ki – a teljes értéken finanszírozható teljesítményét is. Varga Ferenc szerint ahhoz, hogy a helyzet változzon, megfelelő finanszírozásra volna szükség.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa is azt hangsúlyozta korábban, hogy a finanszírozási anomáliák miatt igyekeznek az intézmények szabadulni a drága beavatkozást igénylő betegektől. A szakember úgy látja: noha a fő gond a forráshiány és a rendszeres elvonás, ám a problémák egy része nem pénzkérdés, megfelelő intézkedésekkel is lehetne némiképp javítani a helyzeten. A kórházak spórolásának, „menekülésének” nem a betegek továbbküldése az egyetlen eszköze. Számos intézmény visszatért a korábbi, akár 10-15 évvel ezelőtti technikák és eszközök alkalmazásához. Több kórházban vezetett oda a pénzhiány, hogy a megtiltották az orvosoknak a költséges sebészeti varrógép használatát. Ezeken a helyeken így kézzel varrják a sebeket az orvosok. Több helyről pedig azt lehetett hallani, hogy a korszerű gézlapot és sebvarró fonalat a legolcsóbbra cserélték, illetve az egyszer használatos eszközöket fertőtlenítés után újra alkalmazzák. Lapunknak névtelenséget kérő kórházvezetők példaként említették továbbá, hogy a töréseknél a szegecselés helyett más technológiát alkalmaznak. Még veszélyesebb módját vázolta lapunknak egy onkológus, aki azt állította, hogy gyakran nem keverik bele a kemoterápiás infúzióba a legmegfelelőbb orvosságot. A korszerű eljárások lecserélése mellett persze igyekeznek pluszbevételekre is szert tenni az intézmények, hogy így javítsanak a pénzügyi egyensúlyukon. Ilyen lehetőség például, ha műtőket, rendelőket vagy nagy értékű orvosi műszereket adnak bérbe. A kórházi terület bérbeadása egy fővárosi intézménynél például oda vezetett, hogy ott nemcsak egészségügyi tevékenység, hanem raktár is működik.
Vezércikk a 7. oldalon