Jó volt az első félévünk, ami azzal magyarázható, hogy a hagyományos gyógyszállók iránt töretlen a hazaiak és külföldiek érdeklődése – válaszolta kérdésünkre Fekete György, a Danubius Zrt. hévízi Aqua és Hévíz Szállodájának igazgatója. – Elszántak továbbra is franciák, sokan érkeznek Izraelből, s a középosztály felső rétegéhez tartozó oroszok is megengedhetnek maguknak egy-két hetes gyógyüdülést. A magyar vendégek száma viszont nem növekszik – fűzte hozzá a szállodaigazgató.
A siófoki Hotel Vértesben idén is telt ház van. Csorba Ottó igazgató hozzáteszi, hogy a bázisévnek tekinthető 2005-höz és 2006-hoz viszonyítva a siófoki szállodák forgalmában harminc százaléknál is magasabb a visszaesés. – A Hotel Vértesbe érkező családok általában három-öt nappal többet nem engedhetnek meg maguknak – fűzte hozzá. Kérdésünkre, hogy miért hiányoznak a német vendégek a balatoni szállodákból, az igazgató röviden válaszolt: nekik sincs pénzük utazásra. – Féltik az állásukat, hazájukban is csak pár nap szabadságot engedhetnek meg maguknak, s nem szeretnék felélni a megtakarításukat.
– Az év első öt hónapjában 14,5 százalékos volt az elmaradás a külföldi vendégeknél, ami nem sokkal haladja meg azt, amivel korábban számoltunk. Ezt a kiesést a korábbi éveknél több magyar vendég csak részben enyhíti. Pedig a Balaton rendkívül gazdag és színvonalas szabadidős és kulturális kínálattal várja a vendégeket: s ami a legfontosabb: a tó vize kifogástalan, a fürdőzőhelyek tiszták, rendezettek, az önkormányzatok jó része a szabad strandokon is olyan körülményeket igyekszik teremteni, mint a fizetősökön – mondta lapunknak Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke.
A balatoni strandok júniusi és júliusi forgalma többé-kevésbé a csalódottságot igazolja. A luxusigényeket is kielégítő siófoki nagystrandon – ahol a tízezres hétvégi látogatószámot tartják csúcsnak –, az eddigi legjobb hétvégén hatezren váltottak jegyet. A „nyári főváros” vendégforgalmában a múlt évihez viszonyítva egyébként tizenöt százalékos visszaesés tapasztalható – tudtuk meg Halász Klárától, a Tourinform irodavezetőjétől. Kevesebben keresték fel a balatonszemesi élményfürdőt is. Keszthely strandjain a múlt évihez hasonló a vendégforgalom, a lellei homokfövenyes strandon viszont még talpalatnyi helyet se talál a délutáni fürdőző. A vendégforgalom visszaesését néhány kisebb, Balaton közeli gyógyfürdő is érzi. A hajóforgalomban csak az elmúlt néhány nap ad reményt – tájékoztatta lapunkat Kapócs Ferenc, a Balatoni Hajózási Zrt. forgalmi igazgatója.
A tóparti vendéglősök, büfések sem elégedettek a főszezon első felének forgalmával. Elsősorban ők is a jól fizető német vendégeket hiányolják. A június elején kezdődő és a még hetekig tartó Kánikula II. elnevezésű hatósági ellenőrzés-sorozatból viszont elegük van, jóllehet idén kevesebb vendéglőst, büfést kellett pénzbírsággal sújtani, mint tavaly. – Ez elsősorban nem annak köszönhető, hogy a revizorok visszafogottabbak voltak – mondta el a minap Molnár Csaba kancelláriaminiszter egy siófoki sajtótájékoztatón. Kertész Rezső, a Kisosz Somogy megyei elnökének szavaiból pedig kiderült, hogy a hatóságok képviselőivel közösen készítették fel a szezonra a vendéglátósokat.
A vendéglők és a büfék árai a Balatonnál továbbra sem megfizethetetlenek. Igaz, a július közepén érkező több vendég felbátorította a melegétel-kínálókat. A négyszáz forintos „minimenü” száz, a hatszázkilencven forintos pedig kétszáz forinttal emelkedett. Ritkaság a hétszáz forint körüli pizza és a közel ugyanennyiért kínált, nagy adag bolognai. Az étkezési paprika kilója a boltokban 170–250 forint, a paradicsom 250–300, az őszibarack 200–350, a kajszi 300–400 forint. A dinnye kilóját két napig 69 forintért kínálták az egyik élelmiszer-áruházban, s ha ugyanott az akciós árukat figyeltük, a 199 forintos banánra is ráleltünk. A strandon 300 forint a főtt kukorica, 450 a hamburger, 400 forint a tejfölös lángos és 270 forint a sör.
Meghalt egy ember a négyes-hatos villamos vonalán