Titoktartásért is milliókat ad a BKV

Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és Kocsis István vezérigazgató is vizsgálatot indított a BKV személyzeti vezetőjének lapunk által feltárt százmilliós végkielégítési ügyében. Értesülésünk szerint a 96 milliós összegből 16 millió forintot titoktartási pénzként kapott meg Szalainé Szilágyi Eleonóra, holott ma is a cégnél dolgozik.

2009. 08. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

BKV = Budapesti Kiemelt Végkielégítések Zrt. Nem Szalainé az első BKV-s vezető, akinek gigantikus végkielégítése botrányt kavar. A korábbi vezérigazgató, Aba Botond kilencmillió forintot kapott, miután közös megegyezéssel távozott posztjáról. Bár a fővárosi vezetés azt ígérte, kivizsgálják a busás honorárium ügyét, de az végül elmaradt. Később Gulyás László korábbi metróbiztos esete keltett felzúdulást, akit indokolás nélküli leváltása után tízmillió forintos végkielégítéssel engedtek útjára. Menyhért László közlekedési vezérigazgató-helyettest 2007. áprilisban mentették fel, majd 35 milliós végkielégítést kapott. Az Aba Botondot váltó Antal Attila 60-100 millió forintos végkielégítéshez juthatott volna, de erről végül lemondott. (P. T.)


Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes azonnali vizsgálatot kezdeményezett a BKV-nál a humánpolitikai igazgató százmilliós végkielégítéséről és négymilliós havi fizetéséről szóló, lapunkban megjelent írás nyomán. Hagyó felkérte Székely Gábort, a budapesti közlekedési társaság felügyelőbizottsági elnökét, hogy haladéktalanul vizsgálják ki: tényszerűek-e a hírek, és hogy a történtek jogszerűek, szabályosak és indokoltak voltak-e.
A Magyar Nemzet értesülése szerint Szalainé Szilágyi Eleonóra a távozásáért összesen 96 millió forintot kapott tavaly márciusban, amelyből hetvenmillió volt maga a végkielégítés, 16 millió a titoktartási pénz, mintegy tízmillió forint pedig az elmaradt prémiumok és egyéb juttatások.
*
Ennek ellenére Szalainé ma is a társaságnál dolgozhat havi bruttó négymilliós átlagbérért, miután tavaly nyáron további másfél évvel meghosszabbították a munkaviszonyát, és így ez év december 31-ig tölthet be vezető beosztást a BKV-nál. A megállapodás alapján munkaviszonya megszűnése után elvileg a szolgálati autóját is megtarthatja a személyzeti vezető.
Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottsági tagja lapunknak úgy nyilatkozott: az ügynek nemcsak erkölcsi, hanem büntetőjogi következményei is lehetnek, szerinte okkal vethető fel a hűtlen kezelés gyanúja. Rámutatott: ha bebizonyosodik, hogy a megkötött munkaszerződés jó erkölcsbe ütközik, akkor az a polgári törvénykönyv szerint semmis. Vitézy Dávid szerint a kifizetett hetvenmilliós végkielégítésnél jogilag még aggályosabb a 16 milliós titoktartási pénz, hiszen azt azért kapta, hogy úgymond őrizze a cég „titkait”, de mivel azóta is a társaságnál dolgozik, ezért az összeg kifizetése indokolhatatlan és aggályos. Szerinte az is kérdéses, hogy milyen titkokat kell őriznie egy humánpolitikai vezetőnek egy közpénzből fenntartott cégnél, továbbá botrányosnak tartja, hogy Szalainé ahhoz se járult hozzá, hogy mesés végkielégítésének részleteit és a pontos összegeket a közvélemény megismerhesse.
Mint azt megírtuk, a munkaviszony meghosszabbítását Balogh Zsolt akkori megbízott vezérigazgató, jelenlegi általános vezérigazgató-helyettes írta alá, aki a sajtóhírek szerint távozóban lévő Kocsis István vezérigazgatói posztjának legfőbb várományosa. Az aláírás tényét a BKV kommunikációs igazgatója is elismerte. Székelyné Pásztor Erzsébet közölte: a humánigazgató azért maradhatott a végkielégítés után, mert Balogh Zsolt úgy látta, hogy a Szalainé munkájára még szükség van. Balogh Zsolt – titkárságának tájékoztatása szerint – tegnaptól szabadságra ment.
Lakos Imre (SZDSZ) közösségi közlekedési tanácsnok a Népszabadság internetes kiadásának úgy nyilatkozott a végkielégítési ügyről: „ha ez valóban így van, akkor egyszerűen felháborító és tűrhetetlen”. Hozzátette, ki kell vizsgálni az ügyet, és ha szükséges, azt kövesse azonnali felelősségre vonás. – Ilyen nincs, hogy valaki ekkora végkielégítést kap, aztán pedig még havi négymillióért fizeti egy tönkremenő cég – hangsúlyozta Lakos.
Eközben a BKV tegnap megpróbálta cáfolni, hogy Szalainé bruttó négymillió forintot keresne havonta. A kommunikációs igazgató közölte: csupán bruttó 1,2 milliós keresetről van szó, amely mellé 120 százalékos prémiumra is jogosult. (Ez összesen 2,64 millió forint.) Azonban a BKV elfelejtette beleszámolni a havi átlagbérbe a rendkívüli (negyedéves, karácsonyi stb.) jutalmakat, amelyekkel együtt négymilliós összeg jön ki. Ezt támasztja alá, hogy a hetvenmilliós végkielégítéssel információink szerint tizenhét havi, a 16 milliós titoktartási pénzzel pedig négyhavi átlagbérét kapta meg a személyzeti vezető, amelyeket visszaosztva mindkét esetben négymilliós átlagbér jön ki végeredményként.
Kocsis István vizsgálatot indított az ügy tisztázására, és pályázatot ír ki a humánpolitikai igazgatói poszt betöltésére.

Vezércikk a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.