Botrányos hibák az NBH-nál

Laborc Sándor felelőssége is felmerülhet azokért a hibákért, amelyeket az általa vezetett polgári elhárítás követett el a romagyilkosságok gyanúsítottjairól keletkezett adatokkal kapcsolatban – ismerte el tegnap Ficsor Ádám leköszönt titokminiszter. Az ügyben elrendelt belső vizsgálat igazolta, hogy az NBH-nál befejezték az egyik feltételezett elkövető megfigyelését, miközben tudták, hogy fegyvert fog vásárolni.

2009. 09. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megdöbbentő, botrányos hibákat követett el a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) a romagyilkosságok gyanúsítottjának megfigyelésével kapcsolatban, és ezzel az ellenzék következtetése szerint közvetve felelőssé tehető azért, hogy nem tudták megelőzni a bűncselekmények egy részét. Legalábbis ez derül ki Ficsor Ádám titokminiszter beszámolójából, amelynek egy összefoglalóját tegnap átadták a sajtónak a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülése után. Ebben gyakorlatilag elismerik, hogy az interneten erről megjelenő irat több elemében azonos az NBH-nál keletkezett dokumentumokkal, és valós megállapításokat tartalmaz. A polgári elhárítás jogi osztályán például tényleg leállították az egyik gyanúsított, K. István megfigyelését 2008 első felében. Az osztály illetékese a belső vizsgálat szerint azért nem továbbította az ellenőrzés kiterjesztésére, meghosszabbítására vonatkozó javaslatot a bíróságra az engedélyezéshez, mert az nem tartalmazott indoklást. Mivel tehát a javaslatban az NBH megyei kirendeltsége nem írta le, hogy miért szeretnék K. Istvánt továbbra is megfigyelni, a jogi osztály illetékese úgy döntött, hogy ezzel a kérelemmel nem is érdemes foglalkozni.
Elképesztő módon kezelte K. István ügyét az „ügygazda” is, vagyis az a műveleti tiszt, aki a megyei kirendeltségen a titkos adatgyűjtéssel foglalkozott. Megtudta ugyanis, hogy a látókörébe került szélsőséges személyek egyike fegyvert kíván vásárolni, mégsem folytatott komplex, átfogó ellenőrzést. Sőt, a megfigyelés meghosszabbítását kérők is egyszerűen tudomásul vették a jogi osztály döntését, és kísérletet sem tettek arra, hogy új előterjesztést készítsenek.
*
A legbotrányosabb viszont talán az, hogy az NBH által a rendőrségnek szolgáltatott jelentésekbe egyáltalán nem került bele K. István, holott a róla gyűjtött információk alapján a gyanú felvetődhetett volna vele szemben. Ficsor Ádám lapunk kérdésére válaszolva megerősítette, az NBH rendszerszintű hibái kapcsán felmerülhet Laborc Sándor volt főigazgató felelőssége is.
Ficsor Ádám a hibák között megemlítette azt is, hogy az NBH-nál az említett ügyek iratanyaga helyenként lassú ügymenetről, egyeztetési hiányosságokról tanúskodik a budapesti központ és a megyei részlegek között, amely megengedhetetlen, különösen az olyan kiemelt ügyek esetében, amely az egész társadalmat foglalkoztatja. Balajti László megbízott főigazgató a miniszter utasítására ezért megteszi a szükséges lépéseket a rendszerhibák kijavítására, fegyelmit kezdeményez a felelős műveleti tiszt esetében, és egyes vezetők megbízásának visszavonását kezdeményezi. Ficsor ugyanakkor hangsúlyozta: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kiváló munkát végzett, és nagyban hozzájárult a gyanúsítottak kézre kerítéséhez, ezért dicséretben és jutalomban részesültek az ott dolgozó munkatársak.
A bizottsági ülésen hallottak alapján megerősödött az a vélekedésünk, hogy ha az NBH gondosan járt volna el, akkor a gyilkosságsorozat egy jelentős része megelőzhető lett volna – jelentette ki Demeter Ervin (Fidesz).
A gondatlanság fő oka pedig az lehet, hogy a polgári elhárítást politikai célokra használta fel a kormány az elmúlt években, és nem jutott kellő erő az érdemi munkára – tette hozzá a képviselő. Demeter szerint az NBH túl sokat foglalkozott a kormány ellen tüntető radikális csoportokkal, de nem fordíthatott kellő figyelmet azokra a szélsőséges szervezetekre, amelyek alkotmányosságon kívüli eszközöket kívántak használni.
Szilvásy György volt titokminiszter és Laborc Sándor, az NBH főigazgatója nemrég még úgy tájékoztatott, hogy kiemelt figyelmet fordítanak ezekre a szélsőséges szervezetekre, de álláspontjuk szerint ezek nem alkalmasak terrorcselekmények végrehajtására – emlékeztetett a képviselő. Bejelentette, hogy Gulyás József (SZDSZ) támogatásával egy parlamenti tényfeltáró bizottságot hoznak létre az ügy kivizsgálására, amelyben több körülmény nem világos. Azzal kapcsolatban sem nyugtatták meg például a szakbizottságot, hogy ki biztosított anyagi és logisztikai hátteret a feltételezett elkövetőknek a gyilkosságok végrehajtásához.
Gulyás József elismerését fejezte ki, hogy eredményes volt a nyomozás a romagyilkosságok ügyében, de kiemelte: az NBH együttműködése sok tekintetben elégtelen volt a nyomozó szervekkel. A nemzetbiztonság iránti közbizalom helyreállítása érdekében is indokolt egy tényfeltáró bizottság vizsgálata – fűzte hozzá.
Érdemi, és részletes vizsgálati jelentést ismerhetett meg az ügyről a nemzetbiztonsági bizottság, ezért nem érdemes külön tényfeltáró testületet létrehozni, de tiszteletben tartjuk az ellenzék akaratát – közölte Tóth Károly (MSZP). Mint mondta, az NBH által elkövetett hibák is rámutatnak arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat meg kell erősíteni. Az is gond azonban, hogy a sajtóban minősített adatok jelentek meg, ezért az NBH államtitoksértés miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen – jegyezte meg a politikus.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.