(Brüsszel)
Százoldalas memorandumkötetben foglalta össze ajánlásait az Európai Bizottságnak a Brüszszelben 2005-ben létrehozott és mára jelentős nemzetközi tekintélyt kivívott, nonprofit Bruegel kutatóintézet, amelynek magyar tagja Darvas Zsolt, a budapesti Corvinus Egyetem tanára. Az André Sapir, a Brüsszeli Szabadegyetem közgazdaságtanára szerkesztésében tegnap nyilvánosságra hozott, Európa jövőjét tekintve nagyon borúlátó anyag nem mond kevesebbet, mint hogy ma már egyáltalán nem zárható ki az a lehetőség, amely szerint a mostani válságra „úgy emlékezünk majd, mint amikor Európa gazdaságilag és politikailag is visszahozhatatlanul elvesztette a talajt lába alól”. Gazdaságilag fennáll annak a kockázata, hogy az egymásra rakódó népességi és gazdasági bajok által súlyosbított válság a csaknem stagnáló gazdaságba, emelkedő államadósságba és csökkenő innovációs teljesítménybe torkollik. A politika síkján pedig megvan annak a kockázata, hogy az Európai Uniót hibáztatják azért, amiért a múltban liberalizációs programot segített elő ahelyett, hogy egybehangolt módon adott volna választ a lesújtó válságra.
Így azután a következő Európai Bizottságnak (EB) kivételesen nehéz feladata lesz, mégpedig most, amikor az egyes tagállamok viszszahúzódnak saját nemzeti szférájukba és mindinkább kiábrándulnak az unióból. Ebben a helyzetben kellene a bizottságnak új megoldásokat javasolnia és az EU-t hatékonyabb játékossá tennie a gyorsan átalakuló világban. Ha az EB ebben sikeres lesz, a válság lehetőséggé válik, ha kudarcot vall, az EU a mainál kevésbé lesz fontos szereplő a globális színpadon, ahol a kötet szerint az unió ázsiai versenytársai most már a korábbinál is erősebbeknek tűnnek.
A tagállamokban a válság következményeként több adót kell majd kivetni – állapítja meg a dokumentum. A kötet szerzői megállapítják, hogy már a hitelszűke előtt is demográfiai és nyugdíjproblémákkal küszködött Európa, most pedig az államadósság éppen akkor ugrott meg, amikor a magas munkanélküliségi arányok miatt recseg-ropog a szociális modell. A nagy munkanélküliség – aggódik a Bruegel kutatóintézet – ellenséges érzületet válthat ki a munkára külföldről érkezőkkel szemben.
Az intézet figyelmeztetéseinek súlyát jelzi az a tény is, hogy a neoliberális rend legfontosabb hetilapjának tekintett The Economist múlt pénteki számában a „Charlemagne” (Nagy Károly császár) néven jegyzett rovat szerzője – aki már betekinthetett a memorandumcsomagba – jelentős teret szentelt a tegnap napvilágot látott tanácsoknak. Ez nem csoda: Európában a közhangulat ugyanis nagyon élesen liberalizmusellenes lett, ami – állítja a Bruegel Barrosónak, jobban mondva az EB új elnökének írt feljegyzése – szét is verheti az európai gazdasági integráció eddig sziklaszilárdnak hitt talapzatát.
origo.hu
Medvétől rettegnek a Bükkben
