Kegyelemdöfés Európának?

Rendkívül borús jövendőt jósol az Európai Uniónak a brüsszeli neoliberális Bruegel kutatóintézet legújabb elemzése. A dokumentum szerint a válság következményeként Európa végleg elveszítheti a talajt a lába alól.

2009. 09. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

(Brüsszel)

Százoldalas memorandumkötetben foglalta össze ajánlásait az Európai Bizottságnak a Brüszszelben 2005-ben létrehozott és mára jelentős nemzetközi tekintélyt kivívott, nonprofit Bruegel kutatóintézet, amelynek magyar tagja Darvas Zsolt, a budapesti Corvinus Egyetem tanára. Az André Sapir, a Brüsszeli Szabadegyetem közgazdaságtanára szerkesztésében tegnap nyilvánosságra hozott, Európa jövőjét tekintve nagyon borúlátó anyag nem mond kevesebbet, mint hogy ma már egyáltalán nem zárható ki az a lehetőség, amely szerint a mostani válságra „úgy emlékezünk majd, mint amikor Európa gazdaságilag és politikailag is visszahozhatatlanul elvesztette a talajt lába alól”. Gazdaságilag fennáll annak a kockázata, hogy az egymásra rakódó népességi és gazdasági bajok által súlyosbított válság a csaknem stagnáló gazdaságba, emelkedő államadósságba és csökkenő innovációs teljesítménybe torkollik. A politika síkján pedig megvan annak a kockázata, hogy az Európai Uniót hibáztatják azért, amiért a múltban liberalizációs programot segített elő ahelyett, hogy egybehangolt módon adott volna választ a lesújtó válságra.
Így azután a következő Európai Bizottságnak (EB) kivételesen nehéz feladata lesz, mégpedig most, amikor az egyes tagállamok viszszahúzódnak saját nemzeti szférájukba és mindinkább kiábrándulnak az unióból. Ebben a helyzetben kellene a bizottságnak új megoldásokat javasolnia és az EU-t hatékonyabb játékossá tennie a gyorsan átalakuló világban. Ha az EB ebben sikeres lesz, a válság lehetőséggé válik, ha kudarcot vall, az EU a mainál kevésbé lesz fontos szereplő a globális színpadon, ahol a kötet szerint az unió ázsiai versenytársai most már a korábbinál is erősebbeknek tűnnek.
A tagállamokban a válság következményeként több adót kell majd kivetni – állapítja meg a dokumentum. A kötet szerzői megállapítják, hogy már a hitelszűke előtt is demográfiai és nyugdíjproblémákkal küszködött Európa, most pedig az államadósság éppen akkor ugrott meg, amikor a magas munkanélküliségi arányok miatt recseg-ropog a szociális modell. A nagy munkanélküliség – aggódik a Bruegel kutatóintézet – ellenséges érzületet válthat ki a munkára külföldről érkezőkkel szemben.
Az intézet figyelmeztetéseinek súlyát jelzi az a tény is, hogy a neoliberális rend legfontosabb hetilapjának tekintett The Economist múlt pénteki számában a „Charlemagne” (Nagy Károly császár) néven jegyzett rovat szerzője – aki már betekinthetett a memorandumcsomagba – jelentős teret szentelt a tegnap napvilágot látott tanácsoknak. Ez nem csoda: Európában a közhangulat ugyanis nagyon élesen liberalizmusellenes lett, ami – állítja a Bruegel Barrosónak, jobban mondva az EB új elnökének írt feljegyzése – szét is verheti az európai gazdasági integráció eddig sziklaszilárdnak hitt talapzatát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.