Amennyiben a férfi lehallgatása akkor fejeződött be, amikor éppen fegyvert akart vásárolni, mi indokolta ezt a döntést? Igaz-e, hogy az NBH debreceni kirendeltsége a megfigyelés folytatását javasolta, de a budapesti elhárítóközpont mégsem hosszabbította meg ezt a tevékenységet? Kapott-e a rendőrség elegendő információt az NBH-tól és a Katonai Biztonsági Hivataltól az elkövetőkről?
Ha nem, miért nem? Igazak-e a gyanúsítottakról és az elhárításról a sajtóban megjelent információk?
Ezekre a kérdésekre biztosan választ várnak majd a képviselők a parlament nemzetbiztonsági bizottságának mai rendkívüli ülésén. A testület a délutáni órákban hallgatja meg az ülést kezdeményező Ficsor Ádám leköszönt titokminisztert, Bencze József országos rendőrfőkapitányt, Petőfi Attilát, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóját és az elhárítás szakértőit. Az ülésnek egyetlen napirendi pontja lesz: „a sorozatgyilkosságok sajtóban megjelent nemzetbiztonsági összefüggéseinek hátteréről” szóló tájékoztatás.
*
A rendkívüli bizottsági ülést az internetre augusztus 29-én felkerült háromoldalas dokumentum indokolja. Eszerint a romagyilkosságok egyik feltételezett elkövetőjét, K. Istvánt már figyelték a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, de amikor fegyvervásárlásba kezdett, megszüntették a titkos adatgyűjtést. A másik gyanúsított, Cs. István pedig állítólag a Katonai Biztonsági Hivatal „titkos kapcsolata” volt.
A Nemzetbiztonsági Iroda (NBI) ezután elismerte: adatok szivárogtak ki az NBH-tól, és belső vizsgálatot rendeltek el az ügyben. Ficsor Ádám ennek eredményéről kívánja tájékoztatni a parlamenti szakbizottság tagjait. A feljegyzés szerzője kemény kritikával illette Laborc Sándort is, az NBH nemrég lemondott főigazgatóját, majd feltette a kérdést: kinek, illetve kiknek állhatott érdekében a romák körében elkövetett gyilkosságsorozat. A botrányt okozó irat megjelenése előtt már arról szóltak a hírek, hogy a titkosszolgálat évekig figyelte a romagyilkosságok egyik gyanúsítottját. Történetesen a letartóztatott testvérpár egyik tagjának, K. Istvánnak a telefonbeszélgetéseit hallgatták le, mert közismert volt, hogy szélsőséges nézeteket vall. Megjelent a sajtóban az is, hogy ezt a megfigyelést pár hónappal az első gyilkosság előtt befejezték.
Az NBI tudatta azt is, hogy Ficsor Ádám utasítására külön értékelik, milyen szerepük volt a szolgálatoknak a romagyilkosságok ügyének felderítésében, és tekintetbe veszik azt, hogy az azóta letartóztatott feltételezett elkövetők egyike szélsőséges szervezetben vett részt, és ezért korábban huzamosabb ideig az NBH látókörében volt. Hangsúlyozták: az NBH ebben az ügyben külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést addig folytatott, ameddig annak törvényi feltételei fennálltak. A nemzetbiztonsági törvény szerint azonban a titkos adatgyűjtés bírói vagy ügyészi engedéllyel meghosszabbítható.
Időközben kiderült, hogy K. István a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) elnevezésű szkinhed szervezetben vett részt, ám a neve mégsem szerepel az ügyészségi iratokban a rasszista társasághoz köthető legemlékezetesebb bűncselekményben, a debreceni zsinagóga Tóra-tekercsek őrzésére szolgáló szekrényének felgyújtásában. A KABSZ-t 1995-ben a Független Kisgazdapárt (FKGP) debreceni székházába jegyezték be. Ekkoriban a szövetség szkinhed tagjai többnyire a Debrecen melletti Bocskaikertben tartották összejöveteleiket, ahol a romagyilkosságok másik gyanúsítottja, Cs. István is lakott. Napvilágra került az is: K. István testvére, K. Árpád sokáig dolgozott egy izraeli kibucban. Mint mondta, pénzt akart keresni, csakhogy a kibucokban köztudottan ellátásért dolgoznak az alkalmazottak. Bajnai Gordon miniszterelnök egyébként azt kérte a titokminisztertől, vizsgálja ki, mekkora a valóságtartalma az interneten keringő anyagnak, történt-e mulasztás 2008-ban, és ha igen, akkor állapítsa meg a személyes felelősséget is.
origo.hu
Öt autó ütközött az újbudai Budaörsi úton
