Sohasem lesz tömegtermék a magyar bor

Megtámadta a tömeg a boglári Platán strandot. Már a 33. boglári szüreti fesztivál nulladik napján is többen voltak a tó legnagyobb szabad strandján, mint a balatoni turizmus legszebb éveiben. A háromszáz méter hosszú borutcában két tucatnál is több termelő kínálta nedűjét. A Bujdosó Pincészet termékei a kapósak közé tartoztak.
– Nyolcvan hektáron termő, öt hektáron termőre forduló szőlőnk van, amelynek a felét mi dolgozzuk fel – kezdte a családi szőlőbirtok ismertetését Bujdosó Ferenc. Kérdésünkre, hogy sikerült-e kialkudni a felvásárlóval a szőlő árát, azt válaszolta: a szőlőtermelő mindig kiszolgáltatott, ami ellen semmit sem tud tenni. – Csak azzal lehet elégedett, hogy megvan a helye a termésének – fűzte hozzá. A fiatal gazdálkodó egyébként úgy tapasztalta, hogy a borfogyasztás szempontjából az idei szezon erős volt.
– A válságot mi csak az év eleje óta érezzük. A belföldin kívül az észt, a lett és a litván piacon tapasztaljuk leginkább a válság hatását, a svédországi és az angliai export viszont változatlan – mondta Happ István, a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. vezérigazgatója. – A felvásárlási árainkat tíz százalékkal csökkentettük, amit kénytelenek elfogadni a termelők, hiszen ők is érzik, hogy egyre kevesebb a feldolgozócég. Mindenki örül, hogy meg tud szabadulni a termésétől – vélekedett a vezérigazgató.
– Egészséges, szép az idei szőlő – mondta az agrártárca vezetője. Gráf József úgy gondolja: mennyiségi szempontból közepes lesz az idei szüret, és előreláthatóan 3,4-3,5 millió hektoliter bort lehet előállítani. – Ebből 750-800 ezer exportra kerül. A borpiac helyzetére és kilátásaira vonatkozó kérdésünkre a miniszter kifejtette: jelentős előrelépés, hogy az elmúlt egy-két évben több jutott reklámra. – Bár még tanulni kell a marketinget, jobban kell csinálni – figyelmeztetett. Elmondta még, hogy klasszikus vevőnknek számít Németország, Oroszország, Csehország, Szlovákia, a skandináv államok, az Egyesült Királyság országai, és új piac az Egyesült Államok.
– Amerika nagyvárosaiban az egyhetes borkóstolón a szekszárdi és a villányi vörösborokat mutattuk be. Megindult a tengeren túli piac is, de be kell látni: a magyar bor soha sem lesz tömegtermék és piacvezető külföldön. Ezért a minőséget javítani, a választékot pedig gazdagítani kell – mondta a tárcavezető. Végezetül Gráf József kifejtette: a hazánkba érkező évi 350-400 ezer hektoliter importborból százezer hektoliter valójában nem felel meg az alapvető minőségi feltételeknek. – Tavaly csökkent a borimportunk, és mindent megteszünk azért, hogy ez folytatódjék – jelentette ki a tárcavezető.