Az Egészségügyi Minisztérium lapunk birtokába került számításai a következőket mutatják: az idén várhatóan 714,5 milliárd forintot fordít a költségvetés ténylegesen az úgynevezett gyógyító-megelőző ellátásokra – a kórházi, valamint a járóbeteg-ellátásra és a diagnosztikai vizsgálatokra –, míg ez az összeg a jövő évben 719,6 milliárdra nő. A munkáltatói járulék csökkentése és a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetése kiadáscsökkenést, míg az áfa emelése kiadásnövekedést eredményez az egészségügyi intézményeknél. Ezek egyenlege 12-14 milliárd forintos „megtakarítást” eredményezhet. Ez sokak szerint csak játék a számokkal, mert például a rehabilitációs járulék emelkedését, illetve a 4 százalék körülire tervezet inflációt ebben a számításban már nem szerepeltette a kormány. Azt azonban biztosnak nevezték, hogy a kormányfő által említett 15 milliárd forintos többlet valójában nincs benne a büdzsében, az csak játék a számokkal.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa is kiállt amellett, hogy még a reálérték megtartásához sem lesz elegendő a 2010-re tervezett összeg. Mint mondta, a szolgáltatók egyre nehezebb helyzetben vannak, magukra hagyva vergődnek, nem kapnak kormányzati útmutatást, hogy mi a teendő, ezért a szolgáltatásokat „hígítják fel”. Így folytatódik a leépülés – szögezte le. A szaktárca nem képes ebben a válsághelyzetben megfelelően irányítani az ágazatot, a döntéshozók nem érzékelik, hogy milyen nagy a baj. Ennek többek között az az oka, hogy az ellátórendszert képviselő szakmai szervezetek vezetői nem képesek megfelelően kommunikálni a problémákat és a szükséges lépéseket. Így nem is tudták meggyőzni Bajnai Gordon miniszterelnököt és Székely Tamás egészségügyi minisztert, hogy a jövő évi költségvetésből sokkal több pénzt kell fordítani az egészségügyre. Sinkó szerint rá kell venni a kormányzatot, hogy változtasson a tervezett államháztartási hiánycélon és így juttasson többletforrást az ágazatnak. Mint mondta: a hiány 0,1 százalékpontos emelésével 25 milliárd forintot lehetne juttatni az egészségügynek.
Az ellátórendszer jelenlegi struktúrája ebből a pénzből nem tartható fenn – a szakmai szervezetek képviselői kivétel nélkül ezt fogalmazták meg egy tegnapi konferencián. Varga Imre, a szakrendelőket képviselő Medicina 2000 vezetője lapunknak nyilatkozva elmondta: arra számít, hogy jövőre tovább nő a várólista, s olyan beavatkozásokra is előjegyzést kell bevezetniük, amelyekre eddig nem kellett várni. Hozzátette: eközben a fizetésképtelenség rémképe is ott lebeg a fejük felett. – Nem szabad elfelejteni, hogy az idei büdzsé – amihez hasonlítjuk a jövő évit – eleve több tíz milliárd forintos elvonással indult a 2008-ashoz képest, majd áprilisban újabb 30 milliárdos csökkentést szenvedett el – erre már Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke emlékeztetett. Ha nem kap több pénzt az ágazat, akkor ebben a struktúrában nem képes tovább működni. Ugyanezt fogalmazta meg Rácz Jenő volt szocialista egészségügyi miniszter, a Veszprém Megyei Kórház főigazgatója is. Szerinte ki kell mondani, hogy a tervezett finanszírozás mellett a rendszert nem lehet fenntartani. Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar beszállítók sorra dőlnek majd be, a külföldiek pedig kivonulnak a hazai piacról, ha a kórházak nem tudnak fizetni. Ezzel pedig munkahelyek sokasága szűnhet meg – tette hozzá.
Székely Tamás szakminiszter viszont kiállt amellett, hogy nincs további pénzkivonás a rendszerből, s jövőre az ágazat költségvetési helyzete reálértékben sem romlik. Úgy fogalmazott: csak látszólag van tragédia, a kép valójában ennél sokkal árnyaltabb. Amit el lehetett érni, azt elértük. Főleg annak fényében nincs szégyenkezni valónk – szögezte le a tárcavezető –, hogy mik voltak kezdetben a Pénzügyminisztérium tervei.
origo.hu
Pressman, go home! (David Pressman nagykövet eltakarodásának fölöttébb szükséges voltáról)
