Meghosszabbított misszió

A parlament tegnap ellenszavazat nélkül elfogadta a Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalásának meghoszszabbításáról és kibővítéséről szóló kormányhatározatot. A Ház ugyanakkor 191 igen, 168 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett rábólintott az új polgári törvénykönyvre.

Egy nem, egy igen. Letette hivatali esküjét a parlamentben Juhász Gábor új titokminiszter. Juhász – aki az igazságügyi tárca államtitkári székét cserélte a titokminiszterire – egyeztetést kezdeményezett azokkal a volt miniszterekkel, akik most is tagjai a parlament nemzetbiztonsági bizottságának. A három volt tárcavezető közül – Demeter Ervin (Fidesz), Kövér László (Fidesz) és Juhász Ferenc (MSZP) – kettőtől kapott eddig választ, egy nemet és egy igent. (MN)

Úgy döntött tegnap a T. Ház, hogy a tartományi újjáépítési csoportunk (PRT) mandátuma 2010. október 1-jéig, az összekötő, kiképző alakulatunk (OMLT) kiküldetése pedig augusztus 31-ig tart. Utóbbi egység létszámát 28-ról 30 főre emelték, két összekötő tiszt csatlakozik a már Afganisztánban szolgálókhoz.
A most meghosszabbított mandátumú két afganisztáni magyar katonai egység kiküldéséről korábban az Országgyűlés határozott. Az alkotmány idén júniusban – ellenzéki támogatással – hatályba lépett módosítása alapján azonban most már a kormány önállóan is dönthet arról, hogy külföldi békefenntartó feladatokra küldi a Magyar Honvédség katonáit. Az alkotmány szerint erről a döntésről a kabinetnek csak tájékoztatnia kell a parlamentet és a köztársasági elnököt.
A kormány azzal indokolja a hosszabbítást, hogy az afganisztáni helyzet miatt a NATO „továbbra is hosszadalmas kibontakozási folyamattal számol”, ám valójában a szakértők egyöntetű véleménye szerint a csapatok létszámának növelése nélkül a NATO soha sem nyerheti meg ezt a háborút. A CNN amerikai hírtévé összesítése szerint Afganisztánban a háború kezdete, 2001 óta a szövetséges erők 1396 katonát vesztettek. A legtöbb vesztesége az amerikaiaknak volt, 829 katonájuk halt meg. A háborúban eddig két magyar katona, Kovács Gyula és Nemes Krisztián tűzszerész vesztette életét. Mindkettejükkel házi készítésű robbanószerkezet végzett. Ezek után az amerikaiaktól lízingelt páncélozott terepjárókkal látták el a magyar katonákat, és megerősítették a katonai táborunkat az északi Baglán tartomány központjában, Puli-Humriban. A magyar külszolgálat az ázsiai országban évente hat-hét milliárd forintjába kerül a honvédelmi tárcának, a humanitárius programokra további 500 milliót fordítanak az egyéb minisztériumok.
Az Országgyűlés tegnap 191 igen, 168 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett elfogadta az új polgári törvénykönyvet (Ptk.) is. A jogszabályra az MSZP-frakció, néhány SZDSZ-es képviselő szavazott igennel. Nem támogatta a törvény elfogadását a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ-es képviselők egy része és egyes független politikusok. Az új magánjogi kódex alapvető elve – legalább is a kormányzati kommunikáció szerint – az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek védelme.
Vitányi István (Fidesz) lapunknak nyilatkozva emlékeztetett: a Fidesz–KDNP kérte, hogy a Ptk.-ról való zárószavazást halasszák el. Hangsúlyozta, a javaslathoz a kormányoldal az utolsó pillanatban több mint 300 módosító indítványt nyújtott be. „Ebből a rengeteg módosító indítványból mintegy kétszáz érdemi volt, tehát majdnem egy új Ptk.-t nyújtottak be” – fejtegette Vitányi, hozzáfűzve: a jelentős módosítások miatt elölről kellett volna kezdeni a vitát. A kormány egyik módosító indítványa például ismét a bíróságok hatáskörébe utalná a közös megegyezéses válásokat, holott az eredeti szöveg szerint ilyen esetekben közjegyzők is felbonthatták volna a házasságokat. Azt is itt említette, hogy a Ptk. nem rendezi az egyesületek alapításának-működésének az ügyét, az ugyanis kétharmados döntést igényelt volna. Megjegyezte: nem zárható ki, hogy pártja az ügyben az Alkotmányírósághoz fordul.