Megszüntették a hivatásos szolgálati viszonyát egy magyar fegyveres testület két tagjának nemrég, mert azok egy elhagyatott területen „fajtalankodtak.” Bár az esetet csak az érintettek két munkatársa látta, a bíróság álláspontja szerint az egyenruhások mégis veszélyeztették a hivatásuk ellátásához szükséges közbizalmat. A munkaügyi bíró úgy érvelt: méltatlan a hivatásos szolgálatra az, aki közterületen nappal szexuális kapcsolatot létesít, függetlenül attól, hogy az a kapcsolat „homo- avagy heteroszexuális jellegű”.
Szeméremsértők a város szélén
Nem fogadta el a bíróság azt a védekezést sem, hogy a város szélén szeméremsértő magatartást tanúsító alkalmazottak cselekménye valójában nem válthatott ki közfelháborodást, hiszen azt a széles nyilvánosság nem látta, vagyis nem készült róla például filmfelvétel, nem jelent meg közszemlére tett fényképeken. Az ítélkezők álláspontja szerint a közbizalom veszélyeztetése akkor is megvalósul, ha a fegyveres szerv tagjának magatartása nem kapott nyilvánosságot. A nyilvánosság körébe ugyanis mindenki beletartozik, aki az adott cselekményről tudomást szerzett, például az intézkedést foganatosító rendőrök is. Magyarán, a nyilvános szexuális aktus, illetve „fajtalankodás” akkor is tilos egy katonának vagy egy rendőrnek, ha azt csak azok látják, akik rajtakapják őket, mondjuk egy erdő közepén.
Ahhoz pedig, hogy ezért kirúgjanak valakit a Magyar Honvédségtől, a rendőrségtől vagy más fegyveres testülettől, elég egy feljelentés, egy vizsgáló és egy háromtagú bizottság, amely azonnal jelentést ír az állomány parancsnokának vagy a vezérkari főnöknek, aki dönt az elbocsátásról. Ezt úgy hívják: méltatlansági eljárás.
A honvédek jogállásáról szóló törvény méltatlansági eljárásokra vonatkozó passzusa a vezérkari főnöknek még azt is megengedi, hogy a méltatlanságot vizsgáló testület határozata ellenében távolítson el valakit a honvédség kötelékéből, vagyis végső soron teljhatalmat ad ezekben az ügyekben a magyar főkatonának.
Arról azonban nem mindig lehet egyértelműen beszélni, hogy valójában mit is kell érteni méltatlanság fogalmán.
Pornózó rendőrnő,
betört szélvédő üveg
Némileg egyszerűsíti a jogivá tett kategória értelmezését az az eset, amely egy lapunk birtokába került, katonai szakértők által 2006-ban írt elemzésben olvasható. A Gergely Tamás alezredes és Szabó Attila által írt ismertető tanulmány – amelyet Mátyus Ferenc dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium (HM) jogi főosztályvezetője is szignált – többek között beszámol arról, hogy a rendőrség kötelékéből távolítottak el egy olyan személyt, aki pornográf felvételeken jelent meg egy erotikus magazin hasábjain. Az illető hiába hivatkozott a munkaügyi bíróság előtt az „önkifejezés” szabadságára és arra, hogy a felvételeken nem volt rajta egyenruha. A bírósági ítélet lényegében kimondta: az önrendelkezési jog, az önmegvalósítás gyakorlásának ilyen módja a munkáltató érdekszféráját hátrányosan befolyásolja, a rendőrségi közalkalmazotti státusz és a pornográf „önmutogatás” pedig összeférhetetlen. Szexújságokban mutogatni a meztelen testünket ugyanis jelentősen eltér a társadalom többségének morális értékrendjétől, ezt viszont egy fegyveres szervezet hivatásos tagjának kötelessége „példamutatóan képviselni” még a magánéletében is. A méltatlanság melletti érvelés még azt is tartalmazta, hogy a katonák, rendőrök és más hasonló munkavállalók az állam nevében gyakorolnak közhatalmi jogosítványokat, ehhez viszont szükség van a közbizalomra, a jó hírnév megőrzésére. Egy fegyveres testület esetében pedig sokat árthat a munkáltatónak egy pornózó munkavállaló, hiszen könnyen a gúny tárgyává teheti az érintett állami szervezetet.
A tanulmány szerint voltak egyszerűbbnek tűnő esetek is. Egy alkalommal például az egyik fegyveres szervezet tagja az egészségügyi szabadsága alatt, az elöljárói előtt eltitkolva biztonságiőrködött egy szórakozóhelyen, és ez szerencsétlenségére egy bűncselekmény miatt bekerült a sajtóba. A munkaügyi bíróság ismét döntött: a méltatlanság megalapozott, hiszen az illetőről a széles közvélemény számára kiderült, hogy átverte a főnökeit.
Tiszta sornak tűnik az az eset is, amikor egy közlekedési szituációban az állami alkalmazott egy autó elé hajtott, hogy megállítsa azt, és úgy berúgta a jármű ablakát, hogy a szilánkoktól a sofőr megsebesült.
Zaklatás vagy bosszú?
A jogilag meglehetősen szabályozatlan méltatlansági eljárásokba információink szerint az elmúlt tíz évben számos alkalommal kerültek bele hivatásos katonák, és az esetek egy részénél a munkaügyi bíróság megállapította, hogy alaptalanul. Úgy tudjuk, hogy voltak olyan tisztek is, akik egy ilyen eljárást követően annak ellenére elhagyták a fegyveres szervezetet, hogy ártatlannak bizonyultak, útszéli megfogalmazásban: beletörődtek abba, hogy kicsinálták őket. A HM nem árulta el az erre vonatkozó adatokat, mert mint közölték: a honvédség fegyelmi helyzetére vonatkozó információk titkosak. Leszögezték ugyanakkor, hogy a méltatlansági eljárásról szóló szabályok szerintük nem engedik meg, hogy a jogintézményt ártatlan emberek elleni bosszúra használják fel. A lojalitást viszont (amely nem lehet politikai természetű) minden esetben figyelembe veszik, mint minden munkáltató. A HM erre vonatkozó rendelete szerintük nem is tenné lehetővé a bosszút, hiszen az egyik bekezdése szerint „a méltatlansági eljárásban vizsgálóként, bizottság elnökeként és tagjaként nem járhat el az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható”.
Egy neve elhallgatását kérő ügyvéd viszont – akinek az ügyfele éppen egy méltatlansági eljárással meghurcolt katonatiszt – egészen másképpen vélekedett lapunknak. Szerinte a védence esete éppen arra mutat rá, hogy igenis fel lehet használni személyes bosszúra ezeket az eljárásokat. Az esetükben például egy volt élettárs (aki maga is a HM alkalmazottja) jelentette fel a honvédség hivatásos alkalmazottját zaklatásért, és a katonai bizottság döntése értelmében már az előtt méltatlannak nyilvánították a férfit a szolgálatra, mielőtt bárki is bebizonyította, hogy elkövette volna a számára felrótt bűnöket. A jogi képviselő szerint az ilyen esetekben fel kellene függeszteni a méltatlansági eljárásokat a bíróság jogerős döntéséig. Előfordulhat ugyanis, hogy például egy házassági perpatvarban rosszkor elcsattant pofonnal egy életre tönkretehetnek egy kiváló tisztet, akit nehéz pótolni a beosztásában.
A HM tájékoztatása szerint a hatályos jogszabályok értelmében a fegyelmi és büntetőeljárásokban érintett személyeken kívül a szolgálatra méltatlan az, aki „magatartásával a honvédség működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti”. A közbizalom veszélyeztetésének körébe azonban egyes vélemények szerint sok minden beleférhet, még akár az előre megfontolt koncepciós eljárások is, amelyekkel általában a katonák jogbiztonságba vetett hitét tehetik kockára.
origo.hu
Több helyen is tüntettek Magyar Péter ellen a felháborodott nyugdíjasok
