Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) lemondott főigazgatóját, illetve Szilvásy György és Ficsor Ádám volt titokminisztereket is felelősség terheli abban, hogy az NBH-nál keletkezett, romagyilkosságokkal kapcsolatos információk nem szolgálhatták a bűncselekmény-sorozat hatékonyabb felderítését – állapította meg a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló tényfeltáró munkacsoport. A testület jelentése szerint Laborcot személyes felelősség is terheli azért, hogy nem lehetett „hamarabb”, esetleg még a gyilkosságok előtt elfogni a feltételezett elkövetőket, a volt polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszterek pedig politikai értelemben felelősek a megelőző intézkedések elmaradásáért. A dokumentumot tájékoztatásul további vizsgálat céljából a tényfeltáró bizottság elküldi a kisebbségi ombudsman és a köztársasági elnök mellett a katonai főügyésznek is, aki illetékességi körében eldöntheti, hogy indokoltnak tartja-e a büntetőeljárás megindítását a felelősökkel szemben.
A jelentés kiemeli, hogy Laborc Sándor 2007 őszén olyan nagymértékű személyi átalakításokat hajtott végre az NBH-nál, hogy jelentősen romlott a műveleti munka hatékonysága és szakmai színvonala.
Ez eredményezhette azt, hogy a romagyilkosságok ügyével foglalkozó szervezeti egységeknél a vizsgált időszakban negyvenszázalékosra nőtt a létszámhiány. Nem véletlen tehát, hogy nem derítették fel mélységében a gyanúsítottak fegyverbeszerzési törekvéseit, pedig már évekkel a gyilkosságok előtt keletkeztek erről információk.
Elmaradt segítség
Az egyik legsúlyosabb hiba a tényfeltárók szerint az volt, hogy a műveleti munkát (lehallgatásokat, ellenőrzéseket) végző ügygazdának sem az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége vezetője, sem a szakirányítást végző illetékes főosztály, sem a jogi főosztály nem adta meg a tőle elvárható segítséget. A bizottság szerint nem fogadható el Ficsor Ádám egykori titokminiszter belső vizsgálatának egyik alapvető megállapítása sem. Ficsor szeptemberi beszámolója szerint ugyanis csak „csekély konkrétumú, inkább következtetésen és feltételezésen alapuló információk” keletkeztek arról, hogy a gyanúsítottak fegyvereket akartak beszerezni a sorozatgyilkosság előtt. A mostani vizsgálat azonban megállapította, hogy több különböző, egymást erősítő egyértelmű információ is keletkezett erre vonatkozóan. Az idei év elején pedig újabb adatot gyűjtöttek az egyik, ma már gyanúsítás alatt álló, korábban a szélsőséges nézetei miatt ellenőrzés alatt tartott elkövetővel kapcsolatban, mégsem értékelték ezt együttesen a korábban keletkezett hasonló információkkal. Ez alapján ugyanis indokolt lett volna a célszemély (vagyis az egyik feltételezett gyilkos) újabb ellenőrzése, ez azonban nem történt meg a debreceni őrizetbe vételig. A sorozatgyilkosság felderítésére titokminiszteri és NBH-s főigazgatói szinten még csak fel sem merült egy nyomozó szervekkel közös munkacsoport felállítása, és a sorozatgyilkosság halálos áldozatai számának növekedésével, valamint a 2009-ben elkövetett más halálos kimenetelű bűncselekményekkel egy időben sem volt felfedezhető az NBH tevékenységében feladatszabás a hagyományos rutinmunkán kívül – fejti ki a tényfeltáró bizottság.
A vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy az NBH-nak az ügygyel kapcsolatos munkájában az illetékes titokminiszterek nem érzékelték a hiányosságokat, és nem szabtak miniszteri szinten feladatokat a szolgálatoknak. Ezért az eseti bizottság szerint az NBH rendellenes működéséért politikailag ők is felelősségre vonhatók.
MSZP-s elutasítás
A dokumentum nyilvános részét a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista tagjai nem szavazták meg. Tóth Károly (MSZP) úgy érvelt, hogy amíg a titkosított jelentés szerinte szakmai érveket tartalmaz, addig a nyilvános jelentés politikai üzeneteket hordoz.
Gulyás József, a tényfeltáró bizottság SZDSZ-es elnöke viszont kijelentette: egy alapos vizsgálatról készítettek tárgyszerű jelentést. Ehhez jelentős mennyiségű iratanyagot tekintettek meg, és 25 meghallgatást folyattak le mintegy tizenhét órányi munkával.
Demeter Ervin (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyanúsítottak a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megzavarására irányuló magatartásuk miatt már rég az NBH látókörében voltak, mégsem sikerült őket időben letartóztatni. Ez pedig többek között annak köszönhető, hogy a szélsőségek elleni fellépés meghirdetését a kormány csak retorikai eszköznek tekintette, ennek végrehajtását azonban nem biztosította.
Javaslatok
A bizottsági jelentés több mint tíz javaslatot is megfogalmazott a hibák elkerülésére. Ezekben többek között az szerepel, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a politika részéről széles körű támogatásra és teljes szakmai autonómiára van szüksége, illetve a belső együttműködés javítása mellett egyértelműbben kell meghatározni a kormány elvárásait. A jelentés megállapította azt is, hogy az NBH-val ellentétben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatékonyan, a Katonai Biztonsági Hivatal pedig kooperatívan vállalt szerepet a sorozatgyilkosság felderítésében.
origo.hu
Most minden kiderült Magyar Péterről a hangfelvételekből
