Írásban reagált a Népszabadság kérdéseire a romagyilkosság-sorozat egyik gyanúsítottja, Cs. István a napokban. A bűntettek egyik gyanúsítottja jogi felkészültséggel válaszolt a neki feltett kérdésekre az említett cikkben, miközben eddig azt lehetett tudni róla, egy egyszerű volt szerződéses katonasofőr a Debrecen melletti Bocskaikertből.
A napilap azon felvetésére, miszerint járt-e Tiszalök közelében, és ha igen, mit keresett ott, például így válaszolt: „Ezt a gyanút közölték velem, nincs mit mondanom egyelőre. Bármit válaszolnék ugyanis rá, mintegy elismerném, hogy ott jártam.” Cs. István tehát nem állítja egyértelműen azt, hogy nem vitte a tiszalöki gyilkosság közelébe azokat a feltételezett elkövetőket, akik az 54 éves Kóka Jenőt lelőtték. Felvetődik a kérdés, ha nem volt Cs. István április 22-én a gyilkosság helyszínén, akkor miért jelenti ki azt, hogy míg nem tárták elé a bizonyítékokat, nincs mit mondania.
A 28 éves gyanúsított jelenleg a Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézetben raboskodik, őt a rendőrök – másik három elfogott társával ellentétben – nem a Perényi 1. nevű klubban tartóztatták le augusztus 21-én. „A főnököm szólt, hogy vissza kéne menni, mert a razzia után kinyitott újra a hely. Indultam egyből a barátnőm albérletéből; ez oda-vissza éjjel, forgalom nélkül motorral 10-15 perces út” – nyilatkozta Cs. István, aki így folytatta: „Feltűnt mögöttem egy taxi és egy terepjáró, amelyek eléggé nyilvánvalóan rám álltak. Ezek az én sportmotorommal legyorsulhatóak lettek volna. Ennek ellenére, amikor már szemkontaktus is volt közöttünk, megálltam nem messze a Perényitől, és felemeltem a kezemet.” Ennek kapcsán felmerülhet, hogy az éjszaka közepén egy motoros milyen szemkontaktust képes felvenni két autóvezetővel, illetve ha nem követett el semmit, nincs takargatnivalója, miért teszi fel a kezét.
Lapunk korábban már megírta, hogy Cs. István a romagyilkosságok előtt szerződéses katonasofőrként szolgált a honvédségnél, és külszolgálaton is volt Koszovóban. Információink szerint nem volt mintakatona, de a sofőrhiány miatt kijuthatott a misszióba. A sajtóban megjelent ugyanakkor egy Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH) származó információkat tartalmazó dokumentum, amelyben Cs. Istvánról azt írták, hogy a honvédség belső elhárításának (Katonai Biztonsági Hivatal) dolgozott, és a leszerelése után az NBH-nak ajánlották átvételre. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) ebből annyit ismert el, hogy „volt együttműködés” a férfi és a szervezet között, de később ez a kapcsolat megszakadt.
A parlamentben alakult tényfeltáró bizottság – amely az NBH-nak az ügy kapcsán elkövetett súlyos hibáit vizsgálta, és megállapította a szervezet felelősségét a romagyilkosságok felderítésének késlekedésében – a KBH szerepét konstruktívnak tartotta a bűncselekmények elkövetőinek kiderítésében.
A gyanúsított a Népszabadságnak adott interjújában is azt bizonygatja, hogy nem volt ügynök. „Ha én lettem volna az informátor, más szerepet kaptam volna az ügyben. De erről szó sincs. Nem dobtam fel senkit” – jelentette ki Cs. István. A napilap tegnap megjelent cikkében utal arra, hogy a gyanúsított a Gój Motorosok Egyesületébe tartozott, és Csontrabló nicknéven cigányellenes bejegyzéseket tett több fórumon. – Én nem teszek különbséget emberek között bőrszínük szerint – reagált Cs. István, aki korábbi megnyilvánulásait azzal magyarázta, hogy alkoholos állapotban volt. A gyanúsított tagadta azt is, hogy a motorosokkal szorosabb kapcsolata lett volna. A Népszabadság felveti, hogy a romagyilkosság-sorozatnak az olaszliszkai lincselés szolgáltatta volna az indokot, de Cs. István ezt valótlannak ítéli.
Kevés bizonyíték. Barcsi István ügyvédtől lapunk megtudta, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Cs. István vonatkozásában jövő héten módosítja a gyanúsítás tényét: valószínűleg emberölésben való bűnsegédlettel gyanúsítják meg. Ismeretes: a hat halálos áldozatot követelő gyilkosságsorozat feltételezett elkövetőit augusztus 21-én fogta el az NNI terrorelhárító szolgálata a Perényi 1. nevű debreceni szórakozóhelyen. K. Árpádot és K. Istvánt több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják, P. Zsoltot a piricsei és a galgagyörki támadással hozta kapcsolatba a hatóság.
Bár hónapokkal ezelőtt a hatóság azt állította, hogy olyan információk vannak a birtokukban, ami alapján, ha a gyanúsítottak nem tesznek vallomást, akkor is bizonyítható a bűnösségük, Cs. István vonatkozásában az elkészült szakértői vélemények ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. A hatóság ráadásul nem tájékoztatja a sajtót a szeptemberben, októberben elkészült szakvélemények részleteiről. Korábban már megírtuk: két szakértői véleményt kapott a romagyilkosság-sorozat egyik gyanúsítottjának, Cs. Istvánnak a jogi képviselője, Barcsi István. – A fegyver- és a nyomszakértői vélemények alapján védencem nem járhatott a gyilkosságsorozat egyetlen állomásán sem – szögezte le Barcsi, hozzátéve: a fegyverszakértői vizsgálat semmilyen megállapítást nem közölt Cs. Istvánnal összefüggésben, tehát személye nem köthető a gyilkosságsorozatban használt fegyverekhez. – A nyomszakértő a gyilkosságok helyszínén talált lábnyomokat vetette össze Cs. István lábbelijével, és megállapította, hogy nemcsak a lábméret különbözik, de a rajtuk lévő kopásnyomok is – hangsúlyozta a védő, aki szerint ez alátámasztja, hogy védence nem járt Tiszalökön, sem az emberölés-sorozat más helyszínén. K. Árpád esetében egy ismeretlen eredetű bűnjelként lefoglalt fekete nejlonzacskón egy ujjnyomot rögzítettek a nyomozók, és a fegyverek hemogenetikai vizsgálata is egyezést mutatott K. Árpád genetikai profiljával.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
