Csak nem hivatalosan mondtak igent a katalán önállóságra

Spanyolországban vasárnap a katalán tartomány 166 településén nem hivatalos népszavazást tartottak a több mint hétmillió lakosú országrész önállóságáról. A részvétel a szervezők minden igyekezete ellenére csak 27 százalékig jutott, azaz 700 ezer főből csak 200 ezren vettek részt a szavazáson, viszont 94,9 százalékban mondtak igent „az EU-n belüli önálló, demokratikus és szociális katalán jogállamra”. Az a tény is tovább gyengíti az eredményt, hogy a katalán La Vanguardia tudomása szerint sok román és fekete-afrikai új állampolgár is élt nemrég kapott szavazati jogával. A szavazást két párt kezdeményezte: az autonóm katalán baloldali kormánykoalíció egyik tagja, a függetlenségpárti Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) és az ellenzéki liberális Katalán Demokratikus Összetartás (CDC). A két függetlenségpárti alakulat azért döntött a figyelmeztetésnek szánt nyomásgyakorló eszköz mellett, mert a spanyol alkotmánybíróság már három éve nem tud vagy nem akar dönteni új katalán statútum ügyében.
A szervezők már vasárnap este összevesztek: Osona körzet egyik felelőse a kezdeményezők szemére hányta, hogy egy ilyen eseményt nem lehet két hónapos rohammunkával megtartani. Alfons López Tena nem a levegőbe beszélt: 41 százalékkal az ő körzetében volt a legmagasabb a részvételi arány. De a függetlenségpártiak nem állnak meg, és februárban, aztán áprilisban a nagyobb települések következnek, köztük Barcelona. Jordi Hereu, a katalán tartományi székhely szocialista főpolgármestere köztes álláspontra helyezkedett: törvényesnek tartja a referendumot, de szerinte kisebbségben vannak a függetlenség hívei. A kisebbségi spanyol szocialista kormányfő harmadik számú helyettese, Manuel Chaves szerint a katalán függetlenség puszta politikai propaganda marad, a spanyol Néppárt kommunikációs felelőse, Esteban González Pons pedig az alkotmánybíróságra gyakorolt nyomásnak tartja az eseményt. A néppárti José María Aznar az előző miniszterelnök utódját, José Luis Rodríguez Zapaterót okolta, mert engedékeny magatartása miatt a széthullás határára került az ország. Aznar hat éve két hét alatt módosította a büntető törvénykönyvet: háromtól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják az ilyen madridi engedély nélküli népszavazások meghirdetőit.