Bejelentette távozását tegnap Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, amit a kormányfő – „sajnálattal” bár, de – elfogadott. A tárcavezető azzal indokolta döntését, hogy az elkövetkező kampányidőszak nem a szakmai munkáról, sokkal inkább pártpolitikáról szól majd. Tagadta, hogy lépésének hátterében bármilyen összeesküvés, kormányon belüli vagy a költségvetéssel kapcsolatos vita áll, illetve hogy lemondásával a kormányzó MSZP-nek üzent. Draskovics elemezte saját munkásságát is, és „szerényen” arról beszélt, hogy sikeres volt a ténykedése, „a mérleg alapvetően pozitív”, és amit munkatársaival együtt eltervezett, azt többnyire eredményesen teljesítette. Draskovics Tibor utódjáról később döntenek.
*
A kormányfő megköszönte Draskovicsnak „mindazt a munkát, amelyet minisztersége alatt az ország közbiztonságának megerősítéséért tett, a mindennapok biztonságának fenntartásában elért”.
Az Index úgy értesült: Draskovics januártól a PricewaterhouseCoopers Magyarországnál folytathatja pályafutását. Az egyik legnagyobb nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló cég hazai leányvállalata lapunknak ezt nem kommentálta. Draskovics annyit közölt: a magánszférában folytatja és bár több ajánlatot kapott, még nem kötelezte el magát. A Heti Válasz internetes kiadása arról írt: Draskovics lehet az EU-biztosnak jelölt Andor László utódja a londoni székhelyű EBRD igazgatótanácsában. Vagyis a váratlan (az MSZP-s politikusokat is meglepő) távozás mögött az áll, hogy a tavaszi kormányváltás előtt elfoglalja a jól fizető londoni állást. Arra az újságírói felvetésre, miszerint néhány kapitányságon pezsgőt bontottak távozása hírére, Draskovics azt felelte: reméli, hogy az országos rendőrfőkapitány kiosztja a fegyelmiket, hiszen szolgálat közben nem szabad alkoholt fogyasztani.
„Itt volt az ideje”
Végigtekintve Draskovics botránykrónikáján, bőven itt volt az ideje távozásának – olvasható a Fidesz közleményében, amely szerint az egész Gyurcsány–Bajnai-kormánynak is régen ugyanezt kellett volna tennie. Távozásukkal újabb öt hónapnyi kilátástalan vergődést spórolhatna meg Magyarország – írják. Balsai István (Fidesz) mindehhez hozzátette: örülnek a lemondásnak, de remélik, hamarosan megtudják a távozás valódi okát, mert a hivatalos indoklás „az óvodásoknak talán eladható, de ott is csak a kiscsoportnak”. Kijelentette, az biztosan nem igaz, hogy a tárcavezető azért hagyja ott a posztot, mert elvégezte a dolgát. Balsai kiemelte: még nem fordult elő a modern magyar jogállam történetében, hogy négy év alatt négy igazságügyi és rendészeti minisztere legyen az országnak.
Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök jelöltségre pályázó frakcióvezetője szerint racionális időpontban mondott le a miniszter. Hozzátette: vannak személyi javaslatai a posztra, ezért majd tárgyal a kormányfővel. Mesterházy szerint a tárca a jogalkotás nehezén túl van, és a lemondás időpontja miatt arra is lesz lehetőség, hogy az utód akár még az idén letegye hivatali esküjét. Arról nem tud, hogy más miniszter távozna a kormányból.
Az MTI-nek nyilatkozó vezető MSZP-s politikusok egy része szerint pártpolitikus, más részük szerint rendvédelmi vezető lehet Draskovics utódja. Többek szerint a párt vezetése szívesen látná újra Bárándy Péter volt igazságügyi minisztert, de ő valószínűleg nem vállalja négy hónapra. A lehetséges jelöltek között említették Avarkeszi Dezsőt, a tárca államtitkárát, Simon Gábort, a párt etikai bizottságának elnökét és Juhász Gábort, aki korábban ennek a területnek az államtitkára volt, jelenleg a polgári titkosszolgálatokat felügyeli tárca nélküli miniszterként. Bajnai az MSZP vezetésével egyeztetve nevezi meg új miniszterét.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője szerint Draskovics minisztersége alatt az alapvető szabadságjogok gyakorlóival szemben csúcsra járatták a jogtiprás gépezetét. Az ügyvéd lapunknak rámutatott: vezetésével sorozatosan alkotmányellenes jogszabályokat hoztak a politikai ellenállás megtörésére, ide sorolható a februárban hatályba lépett „lex tojás”. Hozzáfűzte: koncepciós eljárások tucatjait indították, legutóbb a Magyarok Nyilai ügyében bukott meg a manipulált bonyhádi „terrorvideo” miatt. Az ügyvéd kiemelte: Draskovics nem tette lehetővé a 2006 őszi rendőrterror áldozatainak jóvátételét.
Jóban az Omninvesttel?
A Zipp.hu internetes portál szerint Draskovics és Vajó Péter, az Omninvest egyik volt első embere már középiskolában jó barátok voltak, és azóta is összejárnak. Draskovics tagadta, hogy ma is tartanák a kapcsolatot, de elismerte, „lehet”, hogy középiskolás korában ismerte őt. Egyúttal azt a feltételezést is visszautasította, hogy lemondásának bármi köze lenne az Omninvesthez. A Zipp.hu szerint Draskovics akkor volt a helyettes vezetője a KISZ KB Középiskolások és Szakmunkástanulók Tanácsának, amikor annak vezetőjét Vajó Péternek hívták.
Információink szerint a leköszönt miniszter neve nem vetődött fel a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén, amelyen a cég hátterét firtatták a képviselők Balajti Lászlónál, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatójánál. Vajó neve viszont szóba kerülhetett az oltóanyagokat gyártó cég titokzatos hátterével kapcsolatban. Draskovics középiskolai jó barátja ugyanis az interneten fellelhető információk szerint akkoriban szállt ki az Omninvestből, amikor ciprusi tulajdonosok, feltehetőleg offshore cégek kerültek a társaság érdekeltségébe. Szintén figyelemre méltó, hogy 1989-ben a KISZ KB titkárává Gyurcsány Ferencet nevezték ki, ahol osztályvezetőként ténykedett Szilvásy György volt titokminiszter is, így Draskovics mellett megismerhették barátját, Vajót is. A korábbi madárinfluenza-vírus (H5N1) elleni oltóanyag klinikai vizsgálatában való részvételre pedig 2005-ben a Szilvásy György testvére, Szilvásy István által vezetett Belügyminisztérium Központi Kórházát és Intézményeit kérte fel a vakcinafejlesztő cég.
Demeter Ervin (Fidesz) a nemzetbiztonsági bizottság keddi ülését követően egy másik lehetséges titkosszolgálati szálról is beszélt. Arra utalt, hogy az NBH által az Omninvest hátterének vizsgálata kapcsán ellenőrzött személyek között tudomása szerint egy elhunyt III/III-as ügynök is volt, aki döntő szerepet játszott a vakcinagyártó társaság működésében. Erről a személyről a Zipp.hu azt valószínűsítette, hogy K. Zoltán, aki hadnagyi rangban a III/III-2-a. alosztályon tevékenykedett, és a rendszerváltozás előtt jelentéseket írt a Fideszről, s az SZDSZ-ről. Az állítást tegnap a köztévé reggeli műsorában Zimonyi Ferenc, az Omninvest jelenlegi ügyvezetője cáfolta, azt nem árulta el, kik állnak a társaság 98 százalékában tulajdonos külföldi társaságok mögött.
Az ember, aki mindent túlélt
Draskovics a Horn-kormány idején, 1994 és 1998 között pénzügyi államtitkár volt, majd a Medgyessy-érában a miniszterelnök kabinetfőnöke, 2004 februárjától 2005 áprilisáig pénzügyminiszter. Nevéhez fűződik a legtöbb költségvetési trükk, amelyek segítségével a gyorsan növekvő államadósságot és államháztartási hiányt próbálták elkendőzni. A legismertebb manőver a 2004-es áfa-visszatartási botrány volt, ekkor a hazai vállalkozásoknak nem fizették ki időben a jogosan visszajáró áfát. A költségvetési kozmetikát szolgálta a köztisztviselők 13. havi illetményének következő évre tolása, a trükköt az EU elutasította.
Minisztersége idején jött létre az adóreform-bizottság, amely hiába dolgozott, javaslataiból nem valósult meg semmi. A Zwack-botrány során a Zwack Rt. milliárdos adóhátralék alól mentesült, szintén a nevéhez kapcsolódik. Az ügyben Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága akkori vezetője levélben kérte Draskovicsot a büntetőeljárás megindítására, ezt nem tette meg.
2007-ben a PSZÁF elnöke és helyettese nyert ellene pert, mert a bíróság megállapította, hogy Draskovics még pénzügyminiszterként jogszerűtlenül rúgta ki őket.
A Magyar Villamos Műveknél tett rövid kitérő után Draskovics 2006-ban újra a közigazgatásban helyezkedett el államreformért felelős kormánybiztosként és az államreform-bizottság alelnökeként.
2007-től tárca nélküli miniszterként a kormányzati igazgatás öszszehangolásáért felelt. Gyurcsány 2008-ban hívta vissza a kormányba rendészeti és igazságügyi miniszternek, s Bajnai megtartotta.
Egyik legnagyobb port kavaró ügye a Magyarok Nyilai nevű terrorszervezetnek tulajdonított robbantásról készült videofelvétel bemutatása volt. Később kiderült, a felvétel 2007-es, és semmi köze sincs a Magyarok Nyilaihoz vagy más terrorszervezethez. Draskovics az esetet megúszta, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője ajánlotta fel lemondását. Év elején Draskovics bejelentette a miskolci rendőrkapitány leváltását, amiért azt „merte” mondani, hogy bizonyos bűncselekményeket csak cigányok követtek el egy adott időszakban. De szerepe volt a Hír Televízió riportereinek lejáratását célzó drogügyben is. Tavaly tavasszal ugyanis megkereste Petőfi Attilát, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjét, és azt állította, hogy a tévé két riportere kábítószert árul és fogyaszt. Később kiderült, hogy a vád nem igaz.
Draskovicsra súlyos árnyékot vetett, hogy tavaly nyáron Kiss Ernő, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) egykori vezetője azt nyilatkozta a HVG-nek: 1996-ban Horn Gyula miniszterelnök állíttatta le a Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium akkori közigazgatási államtitkára és helyettese, Csobánczy Péter ellen folytatott titkos nyomozást. Csobánczy felügyelte a vám- és pénzügyőrséget, amely 83 millió forintos büntetést szabott ki a Kuwait Petroleum Hungary (Q8) Ltd.-re, mert a társaság hajdúszoboszlói töltőállomása nem rendelkezett engedéllyel jövedéki termék forgalmazására. Végül százezer forintra mérsékelték a büntetést, Kiss szerint azért, mert Draskovics és helyettese „közbenjártak a cég érdekében”. Az ORFK szerint felvetődött a hivatali visszaélés gyanúja, de a KBI – állítólag Horn utasítására – megszüntette a nyomozást.
