Egyfordulós győzelemmel Bolívia élén marad Morales

A bolíviai elnökválasztások napján már csak azt nem lehetett tudni, hogy Evo Morales, Bolívia első indián elnöke milyen arányban győzi le összes vetélytársát. Morales eredetileg 72 százalékos célt tűzött ki maga elé, de az első exit poll eredmények alapján szerzett közel 63 százalék is elég neki, így akárcsak 2005-ben, most sincs szükség második fordulóra.

Morales a több mint biztos siker tudatában egyelőre csak annyit közölt: felgyorsítja a változásokat. Első beszédében „valamennyi antiimperialista kormánynak és népnek” ajánlotta győzelmét. Hétfő délutánra már össze is hívta minisztereit, hogy a Titicaca-tavon egyeztessék a kormány következő lépéseit.
A spanyol El País elemzője szerint Morales azért győzött, mert sikerült maga mellé állítania a bolíviai középosztály egy részét. Morales így szabad kezet kapott államreformjának végrehajtására, hogy életbe léptesse a januári népszavazáson elfogadott új alkotmányt. A spanyol lap elemzője azt is biztosra veszi, hogy venezuelai, ecuadori, nicaraguai, sőt kolumbiai példát követve már az ajmara indián elnök is kísérletet tesz korlátlan újraválasztására.
A megfigyelők, köztük az Amerikai Államok Szervezetének küldöttei hangsúlyozták, átlátható volt a szavazások lebonyolítása, és kisebb súlyúnak minősítették a szabálysértéseket is – például
a kormánypárti MAS több tagja a kampánycsend közben is plakátolt, vagy valaki kétszer is akart szavazni ugyanazzal a választócédulával.
Morales legfőbb ellenfele a 27 százalékig jutó egykori katonatiszt, Manfred Reyes Villa volt, aki a bonyolult nevű Terv Bolívia Haladásáért – Nemzeti Összetartás alakulattal gyűjtötte a szavazatokat, főleg a Morales kormányzását élesen bíráló radikális konzervatívok körében. Alfredo Rada, Morales belügyminisztere néhány nappal a választások előtt azt híresztelte róla a The New York Times értesülésére hivatkozva, hogy már megvette a repülőjegyét, hogy hétfőn elmeneküljön Bolíviából. De Reyes Villa bejelentette vasárnap este, hogy elismeri a vereséget, és konstruktív ellenzékként az országban marad. A harmadik helyet a cementipari vállalkozó, Samuel Medina Doria szerezte meg, aki végül hat százalékig jutott.
Morales első mandátumát végig feszültség jellemezte. Korábbi ellenfele, a neoliberális Jorge „Tuto” Quiroga 2005 decemberében csak azért nem akarta kierőltetni a második fordulót, mert biztosra vette, hogy Morales nem tudja majd teljesíteni az indiánoknak tett számos ígéretét, és fél éven belül úgyis megbukik. A feszültség valóban egyre nőtt, de a Kubától és Venezuelától kapott folyamatos segítség és az időről időre bejelentett államosítások átsegítették a nehézségeken. Ennek ellenére Bolívia kétszer is a polgárháborúhoz közel került, de Morales tárgyalt, és sikerült elejét venni a testvérháborúnak. Tavaly kora ősszel Morales viszonya nagyon megromlott az Egyesült Államokkal, majd fokozatosan közeledni kezdett Oroszországhoz. Sőt tavaly óta az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád is egyre jobban érdeklődik a bolíviai uránkészlet iránt. De Evo Morales politikájára a brazil elnök, Lula da Silva is hatással van, aki több ütőkártyát is tart a kezében.