Magára maradt Kolumbia

Ma már másképp kezelné az Egyesült Államoknak bérbe adott támaszpontjainak ügyét a kolumbiai elnök. Másfél hónappal az egyezmény aláírása után a dél-amerikai ország ugyanis szinte teljesen elszigetelődött a térségben, mert Panamán kívül nincs túl jó viszonyban a többi három szomszéddal (Ecuador, Venezuela és Brazília). Álvaro Uribe két nyomós oka az egyezmény október 30-i aláírása mellett, hogy pótolja az Egyesült Államokkal kötött kábítószer-ellenes és éppen kifulladó Plan Colombiát. Ennek révén megtarthatta a katonai ütőerőt és a hírszerzési potenciált a kolumbiai gerillák és a kábítószercsempészek ellen is. A másik érv Chávez megállítására szolgált. De ma már a kormánytagok egy része is elismeri, hogy tárgyalni kellett volna a szomszédokkal az egyezmény feltételeiről, mivel eltávolodott Brazíliától és még Chilétől is, sőt mintha Obama emberei sem támogatnák túl nagy hévvel Álvaro Uribét. A konzervatív El Tiempo napilap elemzője egyenesen felelősségre vonta Uribét, amiért ennyire elszámította magát. Uribe azt hitte, hogy a támaszpontokkal diplomáciai tárgyalásokra kényszerítheti Chávezt, de most fordult a kocka, és neki kell keresnie a tárgyalás lehetőségét.

Clinton fenyegetése. Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere még múlt pénteken figyelmeztette az egész latin-amerikai térséget: az Iránnal kokettáló országok számítsanak súlyos következményekre. Elsőnek a bolíviai Evo Morales, majd a venezuelai Hugo Chávez utasította vissza a fenyegetést, aztán a brazil Lula da Silva is. Arturo Valenzuela, Clinton államtitkára a héten utazik dél-amerikai körútra. (S. T.)