Mielőtt meghalsz

K a r á c s o n y i k ö n y v e s h á z

Az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz című nemzetközi gyűjtemény olyan sikeres volt, hogy franchise lett belőle. Sorra jelennek meg minden lehetséges témában az ezeregy tételt tartalmazó listák, melyek közül nálunk a Gabo Könyvkiadó gondozásában jelent meg jó pár kötet. (Az összes lista megtalálható és különféle szempontok szerint rendezhető, kereshető az 1001beforeyoudie.com oldalon.)
A sorozat nem kerülhette el a „magyarosítást”: a 303 magyar film, lemez és filmszínész mellé most karácsonyi ajándékként megérkezett a 303 magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz. A mű gróf Bethlen Kata 1762-es önéletrajzától Závada Pál 2008-ban megjelent Idegen testünk című regényéig tart, a kettő között próbál válogatni és átfogó képet adni kétszázötven év széppróza-irodalmáról.
A kötet főszerkesztője, az irodalomtörténész Tarján Tamás és csapata saját bevallása szerint is gondban volt azzal, hogy mi tekinthető magyarnak – egyáltalán regénynek. Bekerülhet-e a válogatásba a magyar szülőktől származó, Angliában angolul író Tibor Fischer regénye vagy az osztrák–magyar Arthur Koestler Sötétség délben című munkája? (Bekerült. Akkor Agota Kristof miért nem?) A szerkesztők végül „saját megfontolásaikra és az arányosság szempontjára” hallgattak. Nem kapott helyet a válogatásban Krúdy Gyula Szindbád-sorozata, de mindjárt a második tétel Mikes Kelemen törökországi levelei, mely az irodalomtörténet mai állása szerint is fontos eleme a magyar szépprózának. A legkényesebb kérdés nyilvánvalóan a kortárs irodalomból szemezgetni. Itt lehet a legnagyobbakat tévedni vagy sérteni. Valójában nem is 303 regényt tartalmaz a lista, hiszen gyakran trilógiákat, regényfolyamokat soroltak egyetlen címszó alá. Mindezen problémákat a szerkesztők az előszóban megmagyarázzák, de a koncepció egyébként nem zavaró.
A könyv minden címszó alatt tartalmazza a szerző életrajzi adatait, születési és halálozási helyét, idejét, a regény első kiadásának évét és, ha készült filmváltozat, annak megjelenési évét és rendezőjét. Ahol lehetett, illusztrációnak az eredeti kiadás borítóját használták, már csak ebből a szempontból is érdekes a kiadvány. A szócikk végén író- és címmutató található. A művekhez tartozó esszék néha túl rövidek és tömörek ugyan, de kitérnek a regény cselekményére, méltatják jelentőségét, elemzik stílusát, összességében tehát kielégítő ismertetést adnak. Ami hiányérzetre adhat okot: a szerkesztők tudatosan kerülték a kiegészítő információkat, érdekességeket és különböző vonatkozásokat, csak a szövegre koncentráltak, emiatt sokszor kiszakítják az adott regényt eredeti helyi és időbeli közegéből. Mindezzel együtt fontos útmutató ez a kötet, mely vállalta az ítélethirdetés bátorságát. Mindenki hozzáírhatja a maga listáját.
(303 magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz. Szerk.: Tarján Tamás. Gabo Könyvkiadó, Budapest, 2009. Ármegjelölés nélkül)