Kik állhatnak az oltóanyagot gyártó Omninvest mögött? – ezt próbálta meg kideríteni a parlament nemzetbiztonsági bizottságában a Fidesz–KDNP az újinfluenza-járvány közepén. A kormányoldal szerint ezzel bizonytalanságot keltenek az emberekben egy olyan helyzetben, amikor éppen meg kellene győzni őket az oltás szükségességéről. Szerencsés volt az időzítés?
– Éppen azért fontos különválasztanunk az ezzel kapcsolatos kérdéseket, hogy ne keltsünk bizonytalanságot. Az Omninvest-vita a szakbizottságban nem a vakcina minőségéről és szükségességéről szólt, hanem arról, hogy kik állhatnak egy nemzetbiztonsági ellenőrzés és védelem alatt álló cég hátterében. Egy olyan cég mögött, amely jelentős összegű állami támogatást kapott, miközben a tulajdonosairól azt látni, hogy kimondottan rejteni kívánják magukat a nyilvánosság elől. Az emberek bizonytalanságát szerintem inkább az okozza, hogy jelenleg az országnak nincs szavahihető kormánya, és számos esetben kiderült, tisztességtelen módon tolják ki a pénzt az államigazgatásból. Amennyiben ennek a gyanúja e körül az ügy körül is felmerül, az elsősorban annak köszönhető, hogy a jelenlegi kormány számos alkalommal visszaélt a hatalmával.
– A bizottsági ülés után ön azt nyilatkozta, folytatja a kutakodást az ügyben. Kiderültek-e újabb titkok?
– Alapvetően a nemzetbiztonsági szolgálatoknak kellene feltérképezniük e cég hátterét. Az én eszközeim ehhez szerények. Az eddigi kutatásaim alapján azonban felsejlik egy titkosszolgálati szál, illetve egy még alaposabb tájékozódást igénylő szál is, amelynél egy még ma is hivatalban lévő miniszter lehet a háttérben. Ez ellenőrzésre szorul. Az Omninvest hátterében kialakított konstrukciónak viszont éppen az a lényege, hogy megakadályozza annak kiderítését, kik vannak a társaság mögött. Ennek kiderítéséhez komolyabb, állami akarat kell. Azt is hangsúlyoznunk kell, hogy egy nemzetbiztonsági védelem alatt álló cégnél ilyen nem fordulhatna elő. Egy kormányrendelet szerint ötven ilyen gazdasági társaság van az országban, közülük 49 tulajdonosi háttere ismert, csak az Omninvesté nem.
– Az ellenzék szerint az NBH-nál kialakult káoszra utalnak azok a hibák, amelyeket a romagyilkosságok felderítésében követett el a polgári elhárítás. Az NBH jelenlegi megbízott főigazgatója elismerte a szakbizottság előtt az elődje, Laborc Sándor felelősségét ezekben a súlyos hibákban?
– Igen, a jelenlegi főigazgató indirekt módon, számos intézkedésével ismerte el elődje mulasztásait, hibáit, helytelen döntéseit. Olyan korrekciókat kellett tennie többek között az NBH működésében, amilyeneket mi javasoltunk a romagyilkosságok nemzetbiztonsági felderítését vizsgáló tényfeltáró bizottság jelentésében. A jelentés pedig zömében arról szólt, hogy az NBH nem tudott érdemi segítséget nyújtani ebben az ügyben a rendőrségnek, illetve nem tudott megelőző intézkedéseket tenni a sorozatgyilkossággal kapcsolatban. Ezért Laborc Sándor volt NBH-főigazgató és Szilvásy György volt titokminiszter is felelőssé tehető.
– Az NBH az év végére is tartogatott egy botrányt. Kiderült, hogy az MDF-et is tanácsokkal segítő Political Capital nevű társaság tanulmányokat írt az elhárítás számára, és ezért tízmilliókat vehetett fel a szervezettől. Mit mondott az NBH jelenlegi vezetője? Miért volt erre szüksége a szolgálatnak?
– A főigazgató megerősítette az ülésen, hogy az NBH együttműködött ezzel a társasággal. Az is kiderült, hogy ezt a szerződést nem ő kötötte, hanem az elődje, és nemrég felbontották. A főigazgató beszélt a szerződésbontás indokairól, és annyit elárulhatok, hogy ezek nem voltak dicsérő szavak. Az ugyanis egyértelművé vált, hogy azok a feladatok, amelyeket a nemzetbiztonsági törvény előír az NBH számára, azok jobban, hatékonyabban végezhetők az NBH keretei között. A megbízás tehát felesleges lehetett.
– Ez a megbízás azért is különös, mert a cégnek korábban olyan vezetője volt, aki jelenleg szerepel az MDF képviselő-jelölti listáján is.
– Még inkább az a megdöbbentő, hogy az MDF elnökválasztási eljárásában egy olyan hangfelvétel bizonyult perdöntőnek, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat készített. Ez önmagában számos kérdést vet fel. Például azt, hogy miként került ki a felvétel a szolgálatoktól, vagy azt, hogy milyen kapcsolat van a nevezett politikai párt és a titkosszolgálatok között? Mindenesetre ez az eset is azt látszik megerősíteni, hogy az NBH sok esetben nemcsak rendellenesen működött, hanem pártpolitikai célokra is használhatta a kormány. Szinte kizártnak tartom, hogy felelős vezetők tudta és hozzájárulása nélkül ilyen hanganyagok kiszivároghattak.
– Vállalna-e újra titokminiszterséget egy új Orbán-kormányban, és ha igen, hogyan képzelné el a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működését?
– A Fidesz jelenleg ellenzéki párt, ezért egyelőre a nemzetbiztonsági szakpolitikusainknak a titkosszolgálatok működésének ellenőrzése a legfontosabb feladata. A Fideszben egyébként is feladatot szoktak osztani, nem pozíciót. Nyilván a következő miniszterelnök majd számba veszi azokat az érveket, amelyek alapján valakit felkér valamelyik tárca vezetésére, ha annak itt lesz az ideje. Európa tanácsi irányelv, hogy a rendőrségtől elkülönülten kell működtetni a titkosszolgálatokat. Az a sajtóban megjelent vélekedés tehát, hogy az NBH-t integrálják a rendőrség szervezetébe, meglátásom szerint rossz, nem kívánatos megoldás.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
