Lapunk kiderítette: Pálinkás Szilvia az egyik tulajdonosa és ügyvezetője annak a Projectmine Kft.-nek, amelynek fő profilja „beruházásokhoz és a fejlesztési igényekhez kapcsolódó teljes körű projektmenedzsment-szolgáltatás, gazdasági és pénzügyi tanácsadás nyújtása, pályázatírás”. A társaság honlapjának tanúsága szerint számos uniós forrásokért versengő cég pályázatát írták meg az elmúlt időszakban jó pénzért. Eközben Pálinkás „főnöke”, Varju László a fejlesztési ügyekért felelős államtitkárként döntéshozói pozícióból szemléli az uniós pályázatokat. Tehát miközben Varju munkatársának cége a pályázói oldalt karolja fel „szakértelmével”, addig az államtitkár közvetve – például a bírálóbizottság tagjain keresztül – akár a pályázatok elbírálására is befolyással lehet.
*
Lehmann György közbeszerzési ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint mindez felveti a hivatali visszaélés gyanúját az államtitkár esetében, ha tudomása volt munkatársának szerepvállalásáról. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény kimondja: „Sem a döntés előkészítése, sem a döntés meghozatala során nem fordulhat elő, hogy illetéktelen magánérdekek veszélyeztessék a támogatás céljának megvalósulását”. A jogszabály szerint nem indulhat pályázóként, aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködik. – Mivel Pálinkás Szilvia cége nem pályázó, csak a pályázásban segédkezik, a törvény betűjével nem, annak szellemiségével viszont nagyon is ellentétes az összefonódás, amely óhatatlanul felveti a korrupció gyanúját – fogalmazott Lehmann György. Úgy vélte, ezt hívják joggal való visszaélésnek.
Lapunk kérdéseket juttatott el a gazdasági tárcához. Arra voltunk kíváncsiak, nem tartják-e összeférhetetlennek, etikailag kifogásolhatónak Varju és Pálinkás kapcsolatát, illetve tervezik-e, hogy megszüntetik az államtitkár bizalmasának munkaviszonyát. Pintér Gyöngyi, a tárca sajtófőnöke azt válaszolta: Pálinkás Szilvia nem áll munkaviszonyban a tárcával, csupán megbízási szerződéssel, tanácsadóként segíti a fejlesztési ügyekért felelős államtitkárság munkáját. Szerinte „összeférhetetlenség nem áll fenn a megbízási szerződéssel foglalkoztatott szakemberekre, akik piaci tapasztalataikkal értékes szakmai támogatói a tárca fejlesztési tevékenységének”. A tárca honlapján lévő adatok szerint Pálinkás korábban Varju titkárságvezetője is volt. Varju egyébként a 4., Pálinkás pedig a 20. helyen szerepelt az MSZP 2006-os Pest megyei területi listáján. Pálinkás így parlamenti helyet nem kapott, de ősszel bejutott a Pest Megyei Közgyűlésbe.
Varju Lászlónak és Pálinkás Szilviának vitatható szerepe volt a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) sokmilliárdos ingatlanvagyonának áron aluli értékesítésében, MSZP közeli szervezeteknek való átjátszásában. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványra (NGYIK) mintegy hetven ingatlant bíztak, amelyeket elsősorban a Horn-kormány idején Varju kuratóriumi elnöksége alatt privatizáltak. Az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy mélyen áron alul értékesítették többek között a csopaki kastélyt, a győri Aranypart Hotelt. Pálinkás pedig annak a Talent Ingatlanfejlesztő Kft.-nek volt a vezetője, amely egy apportálási manőver után áron alul elkótyavetyélte ezen ingatlanokat MSZP közeli cégeknek.
