A világbajnok Lontay Balázs edzője, Varga József mélabúsan sétálgatott tegnap a Láng sportcsarnokban, ahol a mai csapatversenybe ő is beszállt volna. „Sajnos a szövetségben megvétózták az indulásomat azzal, hogy elkéstem a nevezéssel – ami egyébként nem is állja meg a helyét –, és azt mondták, olyan a mai vívótársadalom, hogy nem kockáztatnak meg egy esetleges feljelentést. Pedig sok vizet biztos nem zavartam volna a BVSC negyedik embereként, mert akit ötvenkét évesen megverek, az meg is érdemli a sorsát” – fejtegette a korábbi női szakágvezető.
A balul elsült olimpia után most éppen megint forrong a vívótársadalom, ám Varga mester bánatánál komolyabb a téma. A múlt heti elnökségi ülésen információink szerint a szakma képviselői mintegy utolsó segélykiáltásként jelezték, a megkurtított műhelytámogatás (30 millióról 10 millióra apadt) a sportág halálához vezet itthon, viszont az, hogy a vívószövetség irodájának működési költségét, valamint a vezetők, köztük a szövetségi kapitányok havi nettó félmilliós nagyságrendű javadalmazását 30 százalékkal csökkentsék, a vezetőségnek érthetően nem tetszett. Jánosi Zsuzsa sportigazgató tegnap érdeklődésünkre nem kívánta kommentálni a zárt ülésen elhangzottakat. Mindemellett tény, hogy a klubedzők átlagosan alig százezer forintos bérért végzik a munkájukat, a válogatott versenyzők között pedig akad, aki munkanélküli-segélyen tengődik, és az anomália sokaknak csípi a szemét.
Tegnap a férfi kardozók egyéni versenye is magában hordozta a feszültséget, hiszen Nébald György a fiatalítás jegyében csapatban idén már nem számított a 32 éves Nemcsik Zsoltra, így az athéni olimpia ezüstérmese csak egyéniben vívhatott a világversenyeken. A Decsi Tamás, Szilágyi Áron, Lontay Balázs, Iliász Nikolász négyes az antalyai világbajnokságon bronzérmes lett, de Nemcsik akkor is jelezte, nem tett le róla, hogy visszakerüljön a 2007-ben még vele világbajnok, ugyanakkor az olimpián vele leszerepelt együttesbe.
„Az idei világbajnokság után hosszabb szünetet tartottam, s ugyan kondiztam, a vívást csak két hete kezdtem, így most még nem sokat várok magamtól. A magyar bajnokság természetesen mindig fontos verseny, ám igazából annak lesz jelentősége, az év elején hogyan szerepelek majd a Világkupákon” – fogalmazott a Vasas versenyzője még a 32 között járva, némileg meglepve bennünket. De aztán önmagával is ellentmondásba keveredve kibökte, mégis szeretne felférni a dobogóra, s ha már ott van, nem is az alsó fokára.
Néhány óra múlva aztán a legfelső fokán állt, és tökéletes koreográfiaként az oda vezető úton a nyolc között a címvédő Szilágyit verte 15-10-re, az elődöntőben Lontayt 15-6-ra, az első helyért pedig Decsit 15-12-re. „Két rossz szezon van mögöttem, elveszítettem az edzőmet, sérült is voltam, ez az idény viszont a jelek szerint tökéletesen kezdődött. Bízom benne, hogy a folytatás is ilyen lesz. Most annak köszönhetően nyertem, hogy mentálisan erős voltam” – summázott az utolsó asszója után, majd megkérdeztük tőle, most egyfajta választ adott-e Nébald kapitánynak. „Úgy kezdtem el a felkészülést, hogy vissza akarok kerülni a csapatba” – jegyezte meg erre tömören.
Nemcsik amúgy a hatodik egyéni ob-aranyát nyerte, míg a nőknél Benkó Réka csak az elsőt, ám a GEAC versenyzője még csupán húszéves. Tavaly a kijevi felnőtt Eb-n már bronzérmes volt egyéniben, de elmondása szerint eddig a hazai versenyeit rendre elizgulta. Tegnap nem, valamennyi válogatottbeli társát legyűrte, az idén vb-bronzérmes Nagy Orsolyát 15-12-re, Pető Rékát ugyancsak 15-12-re, az elődöntőben pedig Várhelyi Annát 15-3-ra. S a döntője is sima volt a meglepetésre ide keveredett Luczáti Zsófia ellen, a nap utolsó asszóját 15-9-re nyerte. Ezután pedig jöhetett a tőle megszokott, afféle rekedtes oroszlánüvöltés, ami egy kis oroszlántól azért megteszi.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
