Totális hatalomra törekszik Morales

Tegnap rendezték Bolíviában az elnökválasztást, amelyen már csak az volt a tét, hogy Evo Morales megszerzi-e a többséget a szenátusban is. Ugyanis Morales egyik bevallott célja szerint meg akarja szerezni a teljes ellenőrzést a bolíviai parlament mindkét házában.

Vasárnap az 5,1 millió bolíviai szavazó a parlament két házának megújításáról is döntött, vagyis 36 szenátorról és 130 képviselőről, és kétharmados győzelem esetén új néven, többnemzetiségű törvényhozó gyűlésként működik tovább.
A legutóbbi felmérések alapján Bolívia első indián elnöke 55 százalékon állt, és 37 ponttal előzte meg legfontosabb vetélytársát, a volt katonatiszt Manfred Reyes Villát, Cochabamba volt polgármesterét. Reyes Villa 1980-ban még Luis García Meza, az utolsó diktátor szárnysegédje volt. Reyes Villa nem először elnökjelölt, 2002-ben azért előzte meg még Evo Morales is, mert a győztes neoliberális Gonzalo Sánchez de Lozada megszellőztette róla, hogy a dél-koreai Mun atya világegyesítő szektájának tagja. Reyes Villa újabb gyenge pontja, hogy 2000-ben ellentmondásos szerepet játszott a városában kitört vízháború során. Az egykori szárnysegéd az akár az önállósággal is kacérkodó jómódú keleti tartományok, az úgynevezett „keleti félhold” autonómiájának híve is. Az ellenzék nem tudott közös jelöltet állítani, és Reyes Villa csak a Moralest élesen bíráló radikális konzervatívokat tömöríti maga mögött. A vállalkozó Samuel Medina Doria pedig a Nemzeti Egység nevű új alakulattal a mérsékelt konzervatívok jelöltje.
Morales akármilyen arányú győzelmet arat, két körülmény nagyon meg fogja nehezíteni a dolgát: a szavazótáborának döntő többségét alkotó indiánok egyáltalán nem értenek egyet azon tervével, hogy nem szólhatnak majd bele az élőhelyükön található ásványkincsek kitermelésébe. Brazília pedig két ütőkártyát is tart a kezében: visszamondhatja a bolíviai földgázrendeléseket, és befektetői révén óriási termőterületek felett rendelkezik a termékeny keleti tartományokban.