Venezuela a korábban megkapott kétmilliárd dolláros orosz hitelből 53 olyan MI típusú helikoptert vásárol, amely nemcsak humanitárius célokra, hanem harci bevetésre is alkalmas. Folynak a tárgyalások – immár negyedik éve – az AK–103-as gépkarabélyok technológiájának átvételéről, hogy Venezuelában is gyárthassanak kalasnyikovokat, és hozzá való lőszert. A nagykövet ezúttal sem közölte, mikor kezdődik meg valóban az üzem építése Venezuelában. Az orosz diplomata elmagyarázta még, hogy Venezuela új nemzetvédelmi koncepción dolgozik, amelyhez új típusú technológia kell, amit csak Oroszország tud biztosítani. Oroszország többek között még elad Venezuelának 92 darab T–72-es tankot, valamint ismeretlen menynyiségű légvédelmi rakétarendszert. A kolumbiai Semana című hetilap viszont arról írt hétvégi számában, hogy Hugo Chávez elnök háromszáz harckocsi közeli érkezéséről beszélt pénteken. Az új szerződéssel Oroszország immár Venezuela legnagyobb fegyverszállítójának számít.
Venezuela azóta fordult egyértelműen Oroszország felé, amióta a Bush-kormányzat 2006-ban fegyverzeteladási bojkottot hirdetett meg Hugo Chávez ellen azzal a hivatalos indokkal, hogy nem küzdött következetesen a terrorizmus ellen. Az orosz–venezuelai kapcsolatok erősödése egybeesik az évek óta vissza-visszatérő, de a nyár óta folyamatosan romló kolumbiai–venezuelai konfliktussal. Hugo Chávez és a kolumbiai kollégája, Álvaro Uribe között azért kezdett nagyon elmérgesedni a viszony, mert júliusban kiderült, hogy Venezuela közvetlen szomszédjának vezetője mégis aláírja a hét támaszpontjának bérbeadásáról szóló egyezményt az Egyesült Államokkal.
Bölöni László is a román parlamenti választáson való részvételre buzdít