A pekingi olimpiára az első kvótánkat a sportlövő Sidi Péter már 2006. május végén megszerezte a müncheni Világkupán, és a történelem ismételheti önmagát. Az idén július végén, augusztus elején éppen a bajor fővárosban rendezik meg a sportág világbajnokságát, ahol elkelnek az első londoni kvóták, a frekventáltabb számokban négy-öt. A tavaly két Eb-aranyat begyűjtött Sidi most is nagyot durranthatna, mellette azonban legfeljebb még Gerebics Roland menedzselésére lesz pénz. (Az athéni olimpiai bajnok Igaly Diána az idei idényt kihagyja, de ígérete szerint 2011-ben visszatér, és megcélozza Londont.) A magyar sport nehéz helyzetében a sportlövőknek az átlagnál is roszszabbul áll a szénájuk; márpedig ahogy Kovács Tibor főtitkár fogalmaz, náluk a vb-re nem lehet kizárólag itthon felkészülni, elengedhetetlenek a nemzetközi megméretések. A Vk-versenyekre viszont a belgrádit leszámítva a világ végére, Ausztráliába, Kínába és az Egyesült Államokba kellene elutazni.
Vívóink, bár rendre panaszkodtak, az utóbbi években Marco Polót megszégyenítve Tokiótól Las Vegason át Bogotáig bolyongtak a földgolyóbison, hogy lehetőség szerint minden Grand Prix-n, Vk-n ott legyenek. Náluk a világranglistán majd csak 2012 tavaszán húzzák meg a vonalat, hogy ki mehet az olimpiára, s ugyan kétségkívül jó lenne már most pozíciót fogni, az utazási kiadásokon erősen faragni kell. Friss hír, hogy a tőrözők már a koppenhágai Vk-re is legfeljebb saját költségen utaznak. (Szerencse, hogy a vb-t Európában, Párizsban rendezik.) A pénztelenség szülte feszültség jele, hogy február 3-ra összehívták a szövetség rendkívüli közgyűlését, amelynek napirendjén az „elnökségi tag/tagok visszahívásának kezdeményezése” szerepel.
A birkózóknál ugyancsak feszült a helyzet, és itt a személyi ellentétek még inkább felszínre törtek. Az élklubok zömét tömörítő Liga egyenesen a századik magyar olimpiai arany birtokosa, Hegedüs Csaba elnök fejét követeli, a január 23-i tisztújító közgyűlésen a versenyzéstől éppen csak visszavonult, kétszeres Európa-bajnok Ritter Árpádot indítja vele szembe. Gyanítjuk azonban, hogy a tejjel-mézzel folyó Kánaánt ő sem hozná el. Egy házzal odébb, a cselgáncsszövetséget irányító Tóth László évindításként leszögezte, hogy a többi sportághoz hasonlóan náluk is akadnak anyagi problémák, de panaszkodás helyett mindenki teszi a dolgát. Dzsúdósainknak már az idén oda kell tenni magukat, mert május 7-én a tuniszi Grand Prix-vel beindul az olimpiai selejtezősorozat. 2010-ben az öt legjobb eredményt ötvenszázalékos súlyozással veszik figyelembe a világranglistán, s mivel Londonra már nem földrészenként osztják ki a kvótákat, hanem a súlycsoportok legjobb tizenhat versenyzője garantált olimpikon lesz, elméletileg már az idén is célba lehet érni. Az említett tuniszi GP amúgy százezer dollár összdíjazású, a Grand Slam-tornákon 150 ezer a pénzdíj, a legjobbaknak pedig állják az utazási és szállásköltségeiket is. Tekintettel arra, hogy a sportágak zömében a Világkupákon az aranyérem mellé jellemzően csak puszi és virágcsokor jár, Marius Vizer előtt mindenképpen kalapot kell emelnünk. Ha a soproni futballba bele is tört a bicskája, a cselgáncsot a nemzetközi szövetség elnökeként hatékony marketinggel felfuttatta.
A küzdősportokban a tokiói cselgáncs-világbajnokság, a moszkvai birkózó vb, valamint az ugyancsak az orosz fővárosban megrendezendő ökölvívó Eb lesznek az év legfontosabb versenyei. A szeptemberi, antalyai súlyemelő-vb azonban nagyobb jelentőséggel bír, mert ezen már olimpiai kvótákat is lehet szerezni.
Kajak-kenuban a 2010-es esztendő szakmailag igen komoly kihívást jelent, hiszen a nemzetközi szövetség decemberben megerősítette a már nyáron ismertetett olimpiai programot, és átalakította a világbajnoki műsort is. Eszerint az augusztusi, poznani vb-n megjelennek az 5000 méteres számok, egyesben mindhárom szakágban rendeznek versenyeket. A 200-as négyes számok
– női és férfi K–4, valamint C–4 – kikerülnek a programból, női kenuban, egyesben viszont lesz sprintverseny. S már előre kell tekinteni a londoni játékokra is, ahol továbbra is tizenkét számban osztanak érmeket, de a nők az eddigi három helyett már négy aranyéremért versenyezhetnek, míg a kenusoknál egy számmal kevesebb lesz. 1000 méteren férfi K–1-es, K–2-es, K–4-es, valamint C–1-es és C–2-es versenyeket rendeznek – azaz a leghosszabb táv futamai nem változnak –, míg amellett, hogy marad a nők 500 méteres K–1, K–2 és K–4-es száma, eltűnnek a férfi 500-as versenyek és helyettük 200-on szállnak majd vízre a résztvevők, a férfi K–1, K–2 és C–1, illetve női K–1-es számokban.
Úszásban nagy medencében idén „csak” Európa-bajnokságra kerül sor, augusztus első felében remélhetőleg Budapesten, s miként 2006-ban, ezúttal is a Margitszigeten. A rendezést ezúttal kétszer kellett elnyernünk, de amikor már erősen rezgett a léc, a Magyar Televízió visszalépése után Gyárfás Tamás szövetségi elnök meggyőzte a döntéshozókat, hogy az elengedhetetlen tévéközvetítés biztosítása a „belső ügyünk”, amit megoldunk. S bár a Duna TV már jelezte, hogy beugrana az MTV helyére, a szervezőbizottság ettől még nem lélegezhet fel, hogy minden rendben van.
Az úszó Eb előtt, még júliusban egy másik rangos kontinensbajnokságnak is otthont adunk, Debrecen rendezi meg az öttusa Eb-t, szeptember elején pedig Budapest az olimpiai távú triatlon vb-t. Az öttusázók számára azonban a csengtui világbajnokság az év fő versenye, amelyen Marosi Ádám és férficsapatunk is címvédőként indul jó esélyekkel. A teljesség igénye nélkül a rotterdami torna vb-ről, a barcelonai atlétikai Eb-ről, az ostravai asztalitenisz Eb-ről, vagy éppen az új-zélandi evezős vb-ről is beeshetnek érmek, ezeket is szívesen vesszük. S persze azokat is, amelyeket június végén a bonyhádi dupla-ultratriatlon, esetleg az augusztusi budapesti sárkányhajó-világbajnokságon nyerünk.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
