Kopcsó István orvos ezredessel a Honvédelmi Minisztérium volt technológiai hivatalának Szilágyi Erzsébet fasori épületében találkozunk. A NATO nemrég létrehozott egészségügyi kiválósági központjának igazgatója irodájában fogad, és bemutatja Németországból érkezett helyettesét, Thomas Harbaum ezredest. Mindketten járványügyi szakemberek, így magától értetődik az első kérdés, mit várhat Magyarország és a régió a H1N1-vírus terjedésétől. A téma azért is aktuális, mert az előrejelzések szerint a járvány januárban tetőzik majd hazánkban és Európában. Kopcsó István leszögezi: szakmai szempontból az az elsődleges, hogy minél többen megkapják a védőoltást. A kérdés már csak az, hogy bízhatunk-e a magyar vakcinában, amelyet a gyártóknak kizárólag csak az Európai Unión kívüli országokba sikerült exportálni.
Kopcsó ezredes nem tudja, miért alakult így, azt viszont állítja: a magyar védőoltás az egyik legjobb a világon. A NATO egészségügyi kiválósági központ német igazgatóhelyettese sem érti, hogy miért nem bíznak az EU-ban a magyar védőoltásban. Ő ugyanis személy szerint jónak tartja a magyar vakcinát, olyannyira, hogy magát is azzal oltatta be. Thomas Harbaum szerint a járvány terjedésének megakadályozásához mindenképpen országoktól független, összehangolt lépésekre lesz szükség a világban. Ebben segítséget nyújthat a
NATO is, de elsősorban nem ez a feladata. Harbaum ezredes ugyanakkor érdekes kérdésnek tartja, hogy miként hat a fertőző betegség általában a katonaságra. Nagy veszélyt jelentene ugyanis, ha például Afganisztánban az egyik nemzeti alakulatot megtámadná az influenza. Elsősorban azért, mert adott esetben a kontingens harminc-negyven százaléka is kieshetne a szolgálatból, és ez kockáztatná az eredeti feladatok ellátását. Az ilyen esetek megelőzéséhez is szükség van a megfelelő képzésre és kiképzésre, és ebben van óriási szerepe a kiválósági központnak – fejti ki Thomas Harbaum.
– A NATO-ban különböző területen 14 egészségügyi csoport van – veti közbe Kopcsó István. – Münchenben például van egy járványügyi elemzőközpont. Afganisztánból vagy más hadműveleti területekről műholdas on-line jelentések érkeznek ide arról, hány vírusos megbetegedés van az egyes régiókban, és ez alapján a központ megállapítja, hogy ez természetes jelenség, vagy pedig kezdeti jele egy biológiai támadásnak. Ez a járványügyi központ bejelentette, hogy a magyar kiválósági központ egyik osztálya szeretne lenni. Ez nemcsak azért óriási dolog, mert ezzel egy szuper szakértői csapat csatlakozik hozzánk, hanem azért is, mert a rendszer segítségével hetekkel előbb jelezni lehet egy járvány terjedését, mint a civil szférában – büszkélkedik az igazgató. A NATO magyarországi egészségügyi kiválósági központja október 12-én kapta meg az akkreditációt.
Kopcsó István tájékoztatása szerint világszerte jelenleg 18 NATO kiválósági központ van, ezek a szervezetek tudáscentrumként szolgálják a katonai szövetség fejlődését egy-egy területen. A magyar intézmény egészségügyi képzéssel, kiképzéssel, továbbképzéssel foglalkozik majd, illetve az egészségügyi tapasztalatok hasznosításával a műveleti területen, a nemzetek együttműködésének javításával.
Az egészségügy ma rendkívül drága, a legnagyobb nemzetek – beleértve az Egyesült Államokat is – képtelenek kórházakat hosszú távon működtetni egyedül, ezért elengedhetetlen az együttműködés – osztja meg velünk Thomas Harbaum a tapasztalatait. Ma viszont a katonákat már a műveleti területen is ugyanolyan szintű egészségügyi ellátásban kell részesíteni, mintha itthon lennének. Nem mindegy azonban, hogy milyen szakemberekkel. Egy sebész egészen más Angliában, mint mondjuk Albániában – folytatja Kopcsó István.
A követelményrendszer összehangolása a kiválósági központ egyik feladata. Mielőtt a vegyes összetételű egészségügyi alakulatok kimennek a műveleti területre, nálunk kapnak majd kiképzést arra, hogyan kell ugyanazokat a technikákat, műszereket, elveket alkalmazni, miként lesz tökéletes az együttműködés. Így a missziókba kiutazó egészségügyi egységek már másnaptól úgy dolgozhatnak, ahogyan kell, és nem telik el három hónap azzal, hogy összeszokjanak. – Az egyik feladatunk, hogy felkészítsük azokat a kiképzőket, akik felmérik, egy-egy ország egészségügyi kontingense milyen szinten áll, és mit kell még az alakulatnál fejleszteni az egységes NATO-követelmények eléréséhez – mondja az igazgató.
A magyarországi központ másik fontos feladata az általánosított műveleti tapasztalatok összegyűjtése, és ezek felhasználása a kiképzési tervekhez. Ez Kopcsó István közlése szerint azt jelenti, hogy minden műveletből le kell vonni a következtetéseket, hogy az adott hibákat a továbbiakban ne kövessük el. A britek például felhívták mindenkinek a figyelmét, hogy a NATO doktrínája szerint az ellenséget, a terroristákat is ugyanolyan szintű egészségügyi ellátásban kell részesíteni, mint a saját katonáinkat. Voltak azonban szomorú tapasztalataik. Amikor elfogtak egy terroristát, és elkezdték az előírásnak megfelelően megmenteni az életét, nem vizsgálták meg, van-e a ruháján bomba, ami később fel is robbant. Az ilyen esetek módosíthatják az egységes előírásokat. A magyarországi kiválósági központ harmadik feladatköre a koncepció és szabványfejlesztés, egységesíteni kell például az egészségügyi terminológiát. A
NATO-központ működésére a hat úgynevezett szponzoráló nemzet adja össze a pénzt, de ezekhez csatlakozhatnak még tagállamok – számol be az intézmény magyar igazgatója, amikor a költségekről kérdezem. A Honvédelmi Minisztériumnak a jelenlegi helyzet szerint évente mintegy százmillió forintjába kerül majd a központ működése. Kopcsó István szerint azonban ezzel a befektetéssel nagy hasznot húzhatunk az országnak. Javítani tudjuk a kétoldalú kapcsolatainkat az európai tagállamokkal, és a NATO kutatási szervezete segítheti a magyar fejlesztéseket.
origo.hu
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?
