Majoros első és utolsó járadéka

Igen életszerűtlennek hatott, hogy miközben a Magyar Birkózó-szövetség tisztújító közgyűlése előtt két tábor feszült egymásnak, Majoros István az Alkotmánybíróságon kezdett tusakodni. S e meccsén ki tudja, meddig várhat a „bírói” döntésre. Ha ez számára kedvezőtlen lesz, az olimpiai bajnoki járadéka három évet csúszik, mert tavaly decemberben ittasan vezetett.

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványában Majoros a letöltendő szabadságvesztésre ítéltek járadékának megvonásával egyetért (e döntés az ugyancsak birkózó Farkas Péter esetében született meg december 7-én), ám úgy véli, a törvény egyéb esetekben súlyos aránytalansághoz és igazságtalansághoz vezethet, ezért alkotmányellenes. Példaként említi, ha a járadékost becsületsértésért 50 ezer forint pénzbírságra büntetik, vagy a számviteli rend megsértéséért csak megrovásban részesítik, három évre megvonják tőle a járadékot. Ami aranyérem esetén havi nettó 200 ezer forint, azaz az olimpiai bajnok 7,2 millió forint többletbüntetést kap. De ha gondatlan emberölést követ el, és a büntetése egy év szabadságvesztés, a letöltése után már folyósítják a jussát.
Az athéni olimpián a kötöttfogás 55 kg-os súlycsoportjában aranyérmes Majoros még 2006-ban ittasan személyi sérüléssel nem járó közúti balesetet okozott – szemetesautóval koccant –, és pénzbüntetést kapott. Az ügyében 2006-ban megszületett a jogerős ítélet, s mivel ettől számítva a három év tavaly novemberben lejárt, a 35. életévét 2009-ben betöltött klasszis idén jogosult lenne a járadékra. Az Önkormányzati Minisztérium pénteki közleményében ezt tudatta, egyúttal reagált Majoros beadványára: „Az Alkotmánybíróság a korábbiakban már megállapította, hogy egy meghatározott sporteredményhez (adott esetben az olimpiai érmes helyezéshez) nem fűződik az alkotmányból levezethető, alanyi jogon járó kedvezmény, pénzbeli juttatás. Az esetleges kedvezmény, juttatás módjának, feltételrendszerének, tartalmának megállapítása a jogalkotó mérlegelési jogkörébe tartozik, ami során nem járhat el önkényesen. Az érdemtelenség feltételrendszere az elkövetett bűncselekmény súlyához, a Btk.-ban meghatározott büntetési tétel keretei között alkalmazott büntetéshez igazodik, figyelemmel a büntetett előélet Btk. szerinti szabályozására és a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartási szabályokra is. Mindezek biztosítják, hogy a különböző nemű és mértékű büntetések esetén kellően differenciált legyen az érdemtelenség időtartama.”
Azt, hogy ez valóban így van-e, majd az Alkotmánybíróság dönti el. Majoros viszont mégsem jogosult a járadékra. „Hétfőn magam hívtam fel telefonon az Önkormányzati Minisztériumot, és bejelentettem, hogy decemberben egy közúti ellenőrzés során a véralkoholszintem magasabb volt a megengedettnél. Ezért kétszázezer forintos bírságot róttak ki rám. A jelenlegi törvények alapján tehát három évig nem kaphatom meg a járadékomat” – közölte érdeklődésünkre Majoros, aki december közepén éppen nem szerepelt a bűnügyi nyilvántartásban, ezért januárban folyósították is az első járadékát. Ami azonban egy időre az utolsó is volt, mert a neve azóta újra ott van a „feketelistán”.
Az Önkormányzati Minisztérium megkeresésünkre arról nem adott felvilágosítást, olimpiai érmeseink közül még kik járnak hasonló cipőben, és konkrét nevekkel az adatvédelmi törvény miatt később sem szolgálnak. Mindenesetre a kábítószerrel való visszaélés miatt hét év fegyházbüntetésre ítélt Farkas Péternek értelemszerűen sokat kell várnia. Az olimpiai bajnok vízilabdázó Kósz Zoltánt tavaly februárban ittas vezetést miatt büntették 75 ezer forintra, de a hatályos jogszabály szerint Majoroshoz hasonlóan ő is milliókat fizet ballépéséért.