Ördög bújt a magyar vásárlóba – de lehet, hogy csak valami jó értelemben vett tudatosság. Friss felmérések szerint tíz hazai vevőből nyolc ma már megnézi a termék származását, háromnegyedük szándékosan ügyel arra, hogy magyar élelmiszer kerüljön az asztalára. Elsősorban az alapvető élelmiszerek és a tejtermékek esetében van ez így. A jelenség új keletű, nemrég még ezen a területen is a multik uralták a pályát az importáruikkal.
Ezeket a sokszor zavaros eredetű termékeket volt kénytelen fogyasztani a jámbor magyar. Ráadásul a transzakció a külföldieket gazdagította, a nálunk megtermelt hasznot ugyanis nemes egyszerűséggel kivitték az országból.
Hogy mi hozta a fordulatot? Egyszerűen elege lett a magyar vidéknek a feje tetejére állított világból. A felhergelt gazdák először földhöz vágták a kalapjukat, kucsmájukat (ki mit viselt), majd gazdakörökbe tömörülve rövid idő alatt országos szociálisbolt-hálózatot alakítottak ki. Ennek az a lényege, hogy a termelők ettől kezdve közvetlenül a boltokba vitték megtermelt áruikat, kiiktatva így a haszon lefölözésére spekuláló viszonteladókat, akik erre reagálva maguk kezdték el földhöz csapdosni a fejfedőiket. A bánatos haszonlesőket leszámítva így mindenki jól jár.
Ez azonban csak a kezdet, van még bőven tennivaló. A szeszes italoknál és az édességeknél például kevésbé tartjuk fontosnak, hogy magyar eredetű legyen az áru (holott például a tokaji, egri, villányi bortól legalább olyan minőségű jókedvünk támad, mint bármelyik francia, spanyol, olasz társától). Van teendő a zöldség- és gyümölcsfronton is, itt még – stílszerűen – nem érett meg igazán a magyar gondolat. De állítólag már rügyezik…
Hankó Balázs: A kormány mindent megtesz azért, hogy a 13. havi nyugdíj rendelkezésre álljon