Fenyőmag és ciánkáli

Elif Safak török származású amerikai írónő gyakori témája az örmény–török ellentét, valamint az ebből fakadó identitásbeli problémák sokasága. A Törökországban élő örményeket a XIX. századtól próbálta meg a többség erőszakosan asszimilálni, a konfliktus az első világháború idejére népirtássá fajult: 1915-ben a török hatóságok másfél millió örményt gyilkoltak le. Bár Örményország a Szovjetunió szétesése után elnyerte függetlenségét, a 7,5 milliós összlétszámú nemzetből mindössze 3,1 millió ember él saját hazájában, a Magyarországnál jóval kisebb, 29,74 ezer négyzetkilométer alapterületű országban.
Az isztambuli fattyú a diaszpórában élők története. A címszereplő Asya, a lázadó fiatal, különc édesanyával és még különösebb, kizárólag nőkből álló családdal, amely az egyetlen férfi tagját, Musztafát Amerikába küldi, hogy legalább ő elkerülje a családot sújtó ősi átkot. Armanoush örmény–amerikai tinédzser, aki ízig-vérig amerikai anyja és apja Amerikába emigrált, törökgyűlölő családja között őrlődve keresi önmagát és a gyökereit. Helyzetét csak nehezíti, hogy anyja új férje az éppen az átok (és saját múltja) elől menekülő Musztafa lesz. Amikor egy nap Armanoush mostohaapjának családjához utazik Isztambulba, hogy ott járjon örmény őseinek története után, találkozik és összebarátkozik Asyával, és beszélgetéseik nyomán bontakozik ki előttünk családjuk tragikus múltja, illetve kapcsolata.
E nőies könyvben tolonganak a hóbortosabbnál hóbortosabb szereplők, és nem mellesleg Safak megismertet bennünket az örmény és a török ételekkel, Isztambul nyüzsgő hétköznapjaival és színeivel. A képet gazdagítja az iszlám hitvilág misztikussága, a múlt titkait például az Asya nénjének vállán ülő két dzsinn tárja fel. A regény eredetileg angolul íródott, és a 2006-os török fordítás megjelenésének évében a török nép megsértésének vádjával pert indítottak szerzője ellen. A vádat később ejtették, ami nem változtatott az írónő meggyőződésén, hogy a közös múltat akkor sem lehet semmissé tenni, ha a törökök már elfelejtették az örmények ellen elkövetett gazságokat. (Törökország 1923-ban lett köztársaság, és az azelőtt elkövetett bűnöket előszeretettel írják az Oszmán Birodalom számlájára.)
Safak sajnos hajlamos e témakörben túlzásokba is esni. Egy idő után zavaróvá válik a diaszpórában élő örmények folytonos agitálása, hiteltelenné az ebből fakadó párbeszédek, monológok sora. A szerelmi szálak elvarratlanok, kapunk pár fölösleges, zavaros filozofálást, önismétlést, és nem tisztázott, hogy Armanoush isztambuli útjának mi az eredménye. Nőkről szóló regény, nem titkolt politikai felhangokkal. Persze nem csak nőknek.
(Elif Safak: Az isztambuli fattyú. Ford.: Nagy Marietta–Sipos Kata. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2009. Ára: 3600 forint)