soA kubai vezetés azóta olyan információkat közölt Zapatáról, amelyek szerint egyszerű köztörvényes bűnöző volt, aki csak túl hoszszúra nyúlt bűnlajstroma miatt kezdett éhségsztrájkba, hogy ő is kedvezményeket kapjon. De a helyi kormányzat mindig is az Egyesült Államok zsoldosainak tartotta az összes ellenzékit. Az évek óta újságíró és tapasztalt – már 23 hasonló tiltakozást maga mögött tudó – Farinas nagyon eltökélt. Addig nem hajlandó abbahagyni tiltakozását, amíg nem engedik szabadon 26 társát a 2003 óta börtönbe zárt 75 ellenzéki közül, akinek azóta megrendült az egészségi állapota. Farinas közölte, kész meghalni, mert meggyőződése, hogy ügyüknek mártírokra van szükségük. Ezt azzal is alátámasztotta, hogy határozott nemet mondott, amikor a spanyol szocialista külügyminiszter, Miguel Ángel Moratinos javaslatára szerették volna, ha Farinas spanyol politikai menedékjogot kap.
A kubai kormánylap, a Granma válaszul megüzente neki: ha meg akar halni, hát csak rajta, a kubai kormány nem hagyja magát zsarolni. A volt pszichológus előéletéről közölte a spanyol nyelvű sajtó, hogy hite 1989-ben rendült meg végleg a kommunista rendszerben, mikor Fidel Castro kivégeztette a hadseregben is nagyon népszerű Ochoa tábornokot. A spanyol El País nemrég megmagyarázta, miért maradtak hazai és nemzetközi visszhang nélkül a korábbi éhségsztrájkok: a kubai kormányzat és hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrzik az írott és az elektronikus sajtót. Azóta változott a helyzet: március 18-án az egyre több ellenzéki megemlékezik Farinas tiltakozásának eredeti céljáról: a 2003-ban elítélt 75 másként gondolkodó letartóztatásáról.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
