Túl nagy falatnak tűnnek az adóparadicsomok és a Svájchoz hasonlóan erős banktitkot alkalmazó államok hazánknak – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) legalábbis mindenképpen. Kérdésünkre az APEH-ban elmondták: vizsgálataikban nemegyszer arra bukkannak, hogy az ellenőrzés alá vont adózóktól külföldre, például Liechtensteinbe, Ciprusra, esetleg a Karib-tenger térségébe vezetnek a szálak; ám ilyenkor a hivatal jóformán tehetetlen. A kétes eredetű pénzeknek is búvóhelyet nyújtó országok hatóságai ugyanis a legritkább esetben válaszolnak a magyar adóhivatal kérdéseire. – Leveleinkre vagy nem érkezik reakció, vagy három-négy hónap múlva kapunk visszajelzést, melyben mindössze annyi áll: a megkeresett ország nem tud segíteni – ismertette az APEH szóvivője.
*
Bakonyi Ágnes hozzátette, hogy a magyar adóhivatal nagyjából ilyen viszonyban van a svájci bankokkal is. Elmondta, manapság meg sem keresik az alpesi állam pénzintézeteit, egyszerűen azért, mert Svájc bankjai egyáltalán nem adnak információt az ügyfeleikről. Az ottani adóhatóság közlékenyebb ugyan, ám mindössze általános adatokat hoz az APEH tudomására, ami nem mindig elég. A hazai adóhivatalnak viszont égető szüksége lenne ezekre az információkra, hiszen egyre többször követnek el adócsalást úgy, hogy a visszaélésekhez külföldön bejegyzett cégeket használnak fel. Ráadásul külföldi bankszámlán helyezik el az így megszerzett összegeket. Az információk fontosságát a gazdasági bűncselekményekben nyomozó vám- és pénzügyőrség is hangsúlyozta. Kérdésünkre elsőként elmondták: a határon átnyúló bűncselekmények felderítésekor gyakorta folyamodnak a nemzetközi jogsegély eszközéhez. Legtöbbször a szomszédos államok szerveit, valamint a német, a holland, az olasz, az orosz és a lett hatóságokat keresik meg, míg Svájcba csak esetenként küldenek hivatalos iratokat. Utóbbiakban például azt kérik az alpesi ország szervezeteitől, hogy szerezzenek be okiratokat, hallgassanak ki tanúkat, vagy küldjék el bizonyos személyek bankszámlaadatait.
A vámhatóság ugyanakkor beszámolt arról is, hogy az elmúlt években egyre több olyan hazai pénzügyi és gazdasági visszaélést tárt fel, melyeket adóparadicsomban bejegyzett vállalkozások tulajdonában álló társaságok követtek el, s emellett mind gyakoribb, hogy magyarok kifejezetten bűncselekmény elkövetésére alapítanak offshore céget. A pénzügyőrök több tucat ilyen ügyre bukkantak az utóbbi időben, ezekben adócsalást, sikkasztást vagy pénzmosást állapítottak meg. A hatóság például a használtautó-kereskedelemben és a számítástechnikai eszközök forgalmazásában tapasztalta a módszer alkalmazását. Ehhez a megoldáshoz egyébként jól szervezett elkövetői csoportok folyamodnak, s az offshore vagy adóparadicsomban létrehozott cégeket az illegális magatartásokból származó pénzek eltüntetésére, legalizálására használják, miként az efféle vállalkozások alkalmasak az adófizetés elkerülésére is. A pénzügyőrség közölte a leggyakoribb ismérveket, melyek a következők: offshore és fiktív cégek alapítása, nemzetközi pénzügyi tranzakciók lebonyolítása, internetes banki szolgáltatások igénybevétele, strómanok közbeiktatása, végül több országot, esetleg földrészt érintő láncolat kialakítása, s a megszerzett pénzek külföldi bakszámlákon fialtatása.
Mindebből jól látható, hogy Magyarországon is jelen van, sőt komoly károkat okoz a nemzetközi szinten zajló adócsalás, ami tovább erősíti azokat a vélekedéseket, amelyek szerint hazánknak mindent meg kellene tennie azért, hogy adatokat kapjon az adó- és bankparadicsomoktól, köztük Svájctól. E nézetet vallja például Róna Péter közgazdász is, aki lapunknak kifejtette: a magyar kormánynak az öszszes létező jogi lehetőséget meg kellene ragadnia, hogy mások mellett az alpesi országtól is megkapja az adócsalás gyanújába keveredett és pénzét oda menekítő magyarok bankszámlaadatait. Emlékezetes, Svájc a közelmúltban azért került az érdeklődés középpontjába, mert egyesek a német kormánynak megvételre kínáltak egy lopott információkat tartalmazó adathordozót. Ezen feltételezett német adócsalók svájci bankszámláinak adatai voltak. Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, hazánk kapott-e hasonló ajánlatot, mire Pichler Ferenc sajtófőnök azt mondta, nem tud ilyesmiről. Ezután egyik értesülésünket ellenőriztük nála. Információnk szerint a tárca nemrégiben megtartott informális tanácskozásán az hangzott el: mivel nincs felesleges pénz, így egy ilyen adathordozót sem venne meg a magyar állam. Pichler Ferenc közölte, az esetleges vásárlás nem pénz kérdése; a kormány csak akkor venné meg a feltételezett adócsalókról szóló információkat, ha ehhez meglenne a kellő jogi felhatalmazása.
