A vonzó betéti kamatok ellenére is több mint 400 milliárd forinttal több a lakosság adóssága, mint a banki befektetése, a vállalkozásoknál pedig már csaknem 800 milliárd forint ez a különbség – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közölt hitelintézeti mérlegéből. A kép azért is lesújtó, mert a pénzintézetek szinte alig lazítottak a hitelezési feltételeiken, vagyis a vállalkozások továbbra is jóval többet törlesztenek régebbi hiteleik után, mint amennyi új forráshoz jutnak.
Ennek pont az ellenkezője igaz a lakosság esetében. A március elsején életbe lépő banki hitelekre vonatkozó megszorításoktól félve a családok az év elején 1,7 milliárd forinttal több hitelt vettek fel, mint amennyit a már meglévő kölcsöneik után törlesztettek. Pedig a bankok többsége ekkor már az új előírásoknál is keményebb feltételekkel folyósított hitelt, vagyis a fedezetre vonatkozó megkötések a gyakorlatban nem sok újdonságot hoztak. Az MNB adatsora szerint a lakosság és a vállalatok mellett a kormányzatnak is sokkal több a tartozása, mint a betéte, itt az arány egy az öthöz, vagyis ennyivel több a hitel, mint a bankbetét. Az ország kiszolgáltatottságát mutatja, hogy a külföldieknek két és félszer több az itteni megtakarítása, mint a hitele.
– Mivel minden szféra, vagyis a lakosság, a vállalatok és a költségvetés is eladósodott, óriási külső hitelbevonásra van szükség – fogalmazott lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint a most közölt adatokból is jól látszik, hogy a külföldi anyabankok felé mennyi pénzzel tartozik az ország. Véleménye szerint a március elsején életbe lépett hitelfelvételi korlátozások nem sokat változtatnak a jelenlegi amúgy is szigorú folyósítási gyakorlaton, sokkal inkább egy olyan helyzetet szeretnének megelőzni, amikor megfelelő fedezet híján is hiteleztek a bankok.
– Elgondolkodtató, hogy Csehországban sokkal több a foglalkoztatott, és jóval magasabbak a bérek, 2007 előtt mégis a magyarok vásároltak több autót hitelre – hangsúlyozta Suppan, aki szerint nem szabad, hogy visszatérjenek azok az idők, amikor a hitelezett fogyasztásra állt rá a lakosság. A vezető elemző hangsúlyozta: a jegybank februári adatai is azt mutatják, hogy nagy szükség lenne a hazai megtakarítási kultúra változására.
A hitel–fedezet arányára vonatkozó plafon bevezetésével kapcsolatban a Moody’s hitelminősítő azt emelte ki, hogy a rendelkezés nem befolyásolja érdemben a már meglévő hitelek kockázatait, noha elvileg támogatja a forinthitelezést. A közlemény szerint az euróbevezetésig a devizahitelek kockázata valószínűleg nem is fog csökkenni.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
