Az egyik francia bíróság 11 éve távollétében már elítélte pénzmosásért, de megüzenték neki, ha Franciaországban lesz, újabb perre számíthat. Noriega ehelyett inkább Panamába szeretne visszakerülni, holott hazájában ugyancsak hoszszú, 20 éves börtönbüntetés vár a most 76 éves volt tábornokra, amiért utasítást adott ellenzékiek, többek között Hugo Spadafora kivégzésére.
A hadmérnöki végzettséget szerzett, és a katonai ranglétrát gyorsan végigjáró Noriega 1983-ban szerezte meg a hatalmat. 1989-ig tartó diktatúrája rossz emlékeket hagyott maga után, mert gazdasági, erkölcsi és politikai válságba taszította a csatornaországot. Az Egyesült Államok szoros szövetségesének számító tábornok egészen addig szalonképes volt Washingtonban, amíg kacérkodni nem kezdett a kolumbiai kábítószer-kereskedők egyikével, a medellíni kartellel. A szuperhatalom ezért a hidegháború legvégére időzítette utolsó latin-amerikai katonai csapását: 1989. december 20-án a hajnali órákban – az Igazságos Ügy hadművelet keretében – 21 ezer tengerészgyalogos szállta meg Panamaváros stratégiai pontjait, és bár katonái két hétig szívósan ellenálltak, Noriega megadta magát 1990. január 3-án. Érdekesség, hogy a mai napig tabutémának számít a hadművelet során megölt civilek száma, amit az Egyesült Államok hadserege járulékos veszteségként kezel. Eközben a világ közvéleményét már inkább a szovjet tábor felbomlásának utolsó fejleményei kötötték le, vagyis a kirobbant romániai forradalom és Nicolae Ceausescu kivégzése.
A volt panamai diktátort végül harminc évre ítélték az Egyesült Államokban kábítószer-kereskedelem és összeesküvés miatt, de jó magaviseletéért csak 17 évet töltött le, és 2007-ben lejárt a büntetése. Azóta tart a huzavona a franciaországi kiadatás ellen tiltakozó Noriega és az amerikai igazságszolgáltatás között, és egy francia diplomata szerint Noriega utolsó szalmaszála a perújrafelvétel lehet.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
